Évek teltek el a koronavírus elleni tömeges oltási kampányok kezdete óta, így mára összehasonlíthatatlanul több adat áll rendelkezésre a vakcinák hosszú távú biztonságáról, mint a járvány első éveiben.
Világszerte százmilliók kaptak COVID-19 elleni oltást, miközben a gyógyszerhatóságok folyamatosan figyelték a bejelentett egészségügyi problémákat.
2026-ra pedig már több mint öt évnyi biztonsági adat gyűlt össze.
A WHO és az Európai Gyógyszerügynökség jelenlegi értékelése alapján nem igazolódott az a sokat hangoztatott állítás, hogy évekkel az oltások beadása után tömegesen jelennének meg új, korábban ismeretlen mellékhatások.
Öt év után ezt mutatják az adatok
A WHO 2026-os összegzése szerint a klinikai vizsgálatokból, a vakcinák engedélyezése utáni megfigyelésekből és a nemzetközi gyógyszerbiztonsági rendszerekből származó több mint öt évnyi adat összességében kedvező biztonsági profilt mutat.
Az Európai Gyógyszerügynökség hasonló következtetésre jutott.
Az EMA szerint a COVID-19-vakcinák hosszú távú biztonsági adatai továbbra is megnyugtatóak.
A vakcinák ismert mellékhatásainak túlnyomó többsége enyhe és rövid ideig tart.
Jelentkezhetnek évekkel később új mellékhatások?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés.
Az EMA szerint a vakcinák biztonsági megfigyelésének tapasztalatai alapján az oltással összefüggő mellékhatások jellemzően az oltást követő két hónapon belül jelentkeznek.
Ez nem azt jelenti, hogy minden egészségügyi probléma pontosan eddig tarthat. Egy ritka oltási szövődmény következménye bizonyos esetekben hosszabb ideig is fennállhat.
Egészen más azonban az az állítás, hogy egy oltás után évekkel minden előzmény nélkül új mellékhatás kezdődik.
Erre a COVID-vakcináknál jelenleg nincs bizonyíték.
Ritka, súlyos mellékhatásokat valóban találtak
A hosszú távú vizsgálatok ugyanakkor nem azt jelentik, hogy a vakcináknak egyáltalán nincsenek kockázataik.
Az elmúlt években több ritka mellékhatást azonosítottak.
Az mRNS-vakcinák esetében ilyen a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás, amelyet különösen fiatal férfiaknál figyeltek meg ritkán.
Más vakcinatípusoknál korábban nagyon ritka, vérrögképződéssel járó szövődményt is azonosítottak.
Éppen a folyamatos megfigyelés tette lehetővé, hogy ezeket a kockázatokat felismerjék, és bekerüljenek a vakcinák hivatalos biztonsági tájékoztatóiba.
A szívizomgyulladást továbbra is vizsgálják
A myocarditis az egyik legtöbbet vizsgált oltási mellékhatás.
A 2026–2027-es amerikai oltási ajánlásban idézett, több mint négymillió 16–25 éves embert vizsgáló adatok szerint a szívizomgyulladás előfordulása COVID-betegség után körülbelül 0,05 százalék, COVID-oltás után pedig körülbelül 0,005 százalék volt.
Vagyis a kockázat létezik, de ritka, és maga a fertőzés is növelheti a szívizomgyulladás veszélyét.
Mi a helyzet a daganatos betegségekkel?
Az interneten évek óta terjednek olyan állítások is, amelyek szerint az mRNS-vakcinák hosszabb távon daganatos betegségeket okozhatnak.
Az EMA jelenlegi értékelése szerint nincs bizonyíték arra, hogy a COVID-19-vakcinák hosszú távon rákot okoznának.
Az mRNS-vakcinákkal kapcsolatban arra sincs bizonyíték, hogy megváltoztatnák az emberi DNS-t.
Az EMA szerint az oltásban található mRNS nem jut be a sejtmagba, ahol az örökítőanyag található.
A meddőséggel kapcsolatban sincs igazolt összefüggés
A WHO 2026-os összegzése több más, az oltásokkal kapcsolatba hozott problémát is megvizsgált.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem sikerült ok-okozati kapcsolatot igazolni többek között a COVID-oltás és a meddőség, a stroke, a szívinfarktus, egyes autoimmun betegségek, illetve a tartós menstruációs változások között.
A várandósság alatti oltások biztonságosságáról is jelentős mennyiségű adat gyűlt össze.
A WHO szerint a több országból származó megfigyelések és terhességi nyilvántartások nem azonosítottak új biztonsági problémát.
De mi van a rengeteg bejelentett mellékhatással?
Ezt is fontos tisztázni.
Az Európai Unióban bárki jelenthet feltételezett gyógyszer- vagy oltási mellékhatást az erre szolgáló rendszerben.
Egy ilyen bejelentés azonban önmagában nem bizonyítja, hogy az adott betegséget vagy halálesetet az oltás okozta.
Ha valaki például az oltást követően szívinfarktust kap, az eset bekerülhet a feltételezett mellékhatások közé akkor is, ha később kiderül, hogy nincs bizonyítható összefüggés.
A hatóságok ezért azt vizsgálják, hogy egy adott probléma gyakrabban fordul-e elő az oltottak között, mint amennyire az általános népességben egyébként számítani lehetne.
A haláleseteket is folyamatosan vizsgálták
Az EMA külön foglalkozott azzal az állítással is, hogy az elmúlt évek többlethalálozását a COVID-vakcinák okozták volna.
Az európai gyógyszerhatóság szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a COVID-oltások bármely korcsoportban általános halálozási növekedést okoztak volna.
Az EMA ugyanakkor elismeri, hogy rendkívül ritka esetekben súlyos oltási mellékhatás halálhoz is vezethetett.
Ez azonban egészen más állítás, mint hogy az oltások széles körű többlethalálozást okoznának.
Öt év után már sokkal többet tudunk
A COVID-vakcinák kockázatmentességét tehát nem lehet kijelenteni – ahogy gyakorlatilag egyetlen gyógyszer vagy vakcina esetében sem.
Ritka, esetenként súlyos mellékhatásokat valóban azonosítottak, és ezek megfigyelése továbbra is zajlik.
A több mint öt év alatt összegyűlt adatok azonban nem igazolják azt az elképzelést, hogy az oltások évekkel később tömegesen új betegségeket kezdenének okozni.
A WHO szerint az ismételt oltások és az újabb variánsokhoz igazított vakcinák biztonsági adatai is megnyugtatóak, és eddig nem jelent meg olyan új biztonsági jelzés, amely alapvetően megváltoztatná a vakcinák kockázati profilját.
A vizsgálatok természetesen nem értek véget: a gyógyszerhatóságok továbbra is figyelik az új adatokat, és ha új kockázat jelenik meg, azt ugyanúgy értékelniük kell, ahogy az elmúlt években tették.
Forrás: WHO, Európai Gyógyszerügynökség (EMA), CDC
