Meglepő adatokat hozott nyilvánosságra a rendőrség a magyarországi sebességmérőkről. Kiderült, mely traffipaxok rögzítik a legtöbb gyorshajtást, és az is, hogy elképesztő összegeket fizetnek ki az autósok bírságként.
A lista élén budapesti kamerák állnak, de az M2-es és az M3-as, valamint több vidéki főút sebességmérője is bekerült az országos élmezőnybe.
Több mint 7 milliárd forint bírság fél év alatt
Az ORFK adatai szerint jelenleg 38 fix és 33 mobil sebességmérő működik Budapesten.
Ezek 2026 első hat hónapjában összesen 157 105 gyorshajtást rögzítettek.
Ez napi átlagban körülbelül 868 szabályszegést jelent.
A kiszabott bírságok összege pedig egészen elképesztő: mindössze fél év alatt meghaladta a 7,2 milliárd forintot.
Ezek a traffipaxok rögzítik a legtöbb gyorshajtást
Az ORFK adatai alapján összeállított országos rangsor szerint a következő helyszíneken működő kamerák kerültek az élmezőnybe:
- Budapest XIX. kerület – Nagykőrösi út 46.
- Budapest XV. kerület – M3-as kivezető, Szerencs utcai kereszteződés
- M2-es autóút – jobb pálya, 17+981 km
- Budapest XV. kerület – M3-as bevezető, Szerencs utcai kereszteződés
- Budapest XI. kerület – M1/M7-es bevezető, 6+300 km
- 42-es főút – Püspökladány, 1+707 km
- Budapest XX. kerület – Nagykőrösi út 185.
- 67-es főút – 86+415 km
- M3-as autópálya – jobb pálya, 143+000 km
- M3-as autópálya – bal pálya, 88+074 km
A lista alapján egyértelmű, hogy nem csak a fővárosban érdemes különösen figyelni. Autópályákon és vidéki főutakon is nagy számban dokumentálják a sebességtúllépéseket.
Ez lett Magyarország „legkeményebb” traffipaxa
A rangsor első helyén a Budapest XIX. kerületében, a Nagykőrösi út 46. szám közelében működő kamera áll.
Érdekesség, hogy ugyanennek az útnak egy másik mérőpontja is bekerült a TOP 10-be: a XX. kerületi Nagykőrösi út 185. számnál található traffipax a hetedik helyen végzett.
Az M3-as fővárosi bevezető és kivezető szakasza szintén kiemelkedik.
A Szerencs utcai kereszteződésnél mindkét irány kamerája bekerült az első négybe.
Brutális sebességeket is mértek
Az elmúlt időszakban egészen extrém gyorshajtásokat is rögzítettek a budapesti kamerák.
Az Üllői úton például egy autóst 158 km/órával mértek 50-es sebességkorlátozás mellett.
A bírság összege 468 ezer forint volt.
A Szentendrei úton 50 helyett 147 km/órát, a Váci úton 134 km/órát, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton pedig 135 km/órát is mértek.
A 6-os főút egyik budapesti szakaszán 60 km/órás korlátozás mellett egy autós 153 km/órával közlekedett.
Ennyibe kerülhet a gyorshajtás 2026-ban
A közigazgatási bírság már az első automatikusan szankcionált sebességtúllépési sávban is 50 ezer forint lehet.
Egy 50 km/órás korlátozásnál például 66–75 km/óra között 50 ezer, 76–85 km/óránál 70 ezer, 86–95 km/óránál pedig már 100 ezer forintos közigazgatási bírság jöhet.
A legsúlyosabb esetekben a büntetés elérheti a 468 ezer forintot.
Fontos azonban, hogy az automatikus bírságolási küszöb nem jelent megengedett „ráhagyást”. Kisebb sebességtúllépés esetén is történhet rendőri intézkedés.
Autópályán sincs biztonságban a gyorshajtó
Sokan gondolhatják, hogy az autópályákon a magasabb megengedett sebesség miatt kevésbé könnyű belefutni egy komoly bírságba.
Ez azonban tévedés.
A 130 km/órás korlátozású autópályán a megfelelő bírságolási küszöb elérése után ugyanúgy automatikusan érkezhet a büntetés.
Különösen érdemes figyelni az útépítéseknél és tereléseknél, ahol a megszokott 130 km/óránál jóval alacsonyabb korlátozás lehet érvényben.
Újabb traffipaxok jöhetnek
Az ORFK a Vezess megkeresésére azt is közölte, hogy újabb sebességmérő készülékek beszerzését tervezik.
Egyelőre azonban nem közölték, hogy pontosan hány új eszköz érkezik, illetve hol helyezik majd el őket.
A hálózat tehát várhatóan tovább bővül.
A traffiboxot sem érdemes figyelmen kívül hagyni
Magyarországon egyre több helyen találkozhatnak az autósok úgynevezett traffiboxokkal is.
Ezek olyan védett dobozok, amelyekbe sebességmérő készülék helyezhető.
A trükk éppen az, hogy kívülről nem feltétlenül állapítható meg, hogy az adott pillanatban van-e működő sebességmérő a dobozban.
Ezért az autós nem tudhatja biztosan, hogy az adott traffibox éppen mér-e.
Nem csak a sebességet figyelhetik
A modern közúti kamerarendszerek egy része nem kizárólag a gyorshajtások dokumentálására használható.
A VÉDA-rendszer technikai lehetőségei más közlekedési szabályszegések észlelésére is kiterjedhetnek.
Nem minden kamera rendelkezik azonban azonos képességekkel, ezért nem igaz az az általános állítás, hogy minden traffipax automatikusan minden szabálytalanságot ellenőriz.
Nem véletlenül nevezik őket „láthatatlannak”
Természetesen ezek a traffipaxok nem szó szerint láthatatlanok.
A kifejezés arra utal, hogy a statisztikák szerint rengeteg autós nem veszi észre időben a mérőpontokat, vagy egyszerűen nem tartja be az adott útszakasz sebességkorlátozását.
Az ORFK szerint ugyanakkor a fix kamerák környezetében már érzékelhetően csökkent a járművek sebessége.
A legbiztosabb módszer azonban továbbra sem a traffipaxok helyének megjegyzése: minden útszakaszon az aktuális sebességhatárt kell betartani, hiszen a fix kamerák mellett mobil sebességmérésre is bárhol lehet számítani.
Forrás: ORFK, Vezess
