Történelmi napként vonulhat be 2026. május 9-e a magyar politikába: az Országgyűlés szombaton Magyar Pétert választotta Magyarország új miniszterelnökévé, lezárva ezzel a 16 éve tartó Orbán-korszakot. Az április 12-i választások után kétharmados többséggel felálló új parlament már az alakuló ülésen egyértelművé tette, hogy gyors és mélyreható politikai változások következhetnek az országban.
Az új kormányfő eskütétele után rendkívül erős hangvételű parlamenti beszédet mondott, amelyben rendszerváltásról, igazságtételről, közvagyon-visszaszerzésről, társadalmi megbékélésről és az állam teljes újjáépítéséről beszélt. Magyar Péter több ponton is nyílt politikai üzenetet küldött az előző rendszer vezetőinek, miközben azt hangsúlyozta: nem uralkodni, hanem szolgálni akarja Magyarországot.
16 év után véget ért az Orbán-korszak
Az Országgyűlés 140 igen és 54 nem szavazattal választotta meg Magyar Pétert miniszterelnöknek. A Tisza Párt történelmi méretű választási győzelmet aratott áprilisban, amellyel nemcsak kormányváltást, hanem teljes politikai korszakváltást is elért.
Az új parlamentben a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, ami komoly mozgásteret biztosíthat az alkotmányos és intézményi reformok végrehajtásához.
Már az alakuló ülés hangulata is jelezte, hogy rendkívüli politikai időszak kezdődik Magyarországon. A Parlament környékén egész napos rendezvények zajlottak, a Kossuth téren pedig több ezres tömeg várta az új miniszterelnök beszédét.
„Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni”
Magyar Péter parlamenti felszólalását történelmi példaképek felidézésével kezdte. Batthyány Lajost, Nagy Imrét és Antall Józsefet nevezte olyan elődöknek, akiknek példája kötelezi őt.
Beszédében hangsúlyozta: a miniszterelnöki pozíció nem hatalmi eszköz, hanem szolgálat.
Úgy fogalmazott, látta, hogyan válhat a politika a hatalom foglyává, és hogyan veszhet el a kapcsolat a választókkal. Éppen ezért szerinte az új korszak egyik legfontosabb alapelve az lehet, hogy a politikusok újra elszámoltathatóvá váljanak a társadalom előtt.
„Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni fogom a hazámat” – jelentette ki.
Rendszerváltásról beszélt az új miniszterelnök
Magyar Péter beszédének egyik legerősebb üzenete az volt, hogy szerinte nem egyszerű kormányváltás történt Magyarországon, hanem rendszerváltás kezdődött.
Az általa „Orbán–Gyurcsány-korszakként” emlegetett időszakról úgy beszélt, mint amely politikailag, erkölcsileg és emberileg is megbukott.
Szerinte az elmúlt évtizedekben a politika tudatosan fordította egymás ellen a magyar embereket, miközben egy szűk gazdasági és politikai elit elképesztő vagyonokat halmozott fel.
Magyar úgy fogalmazott: Magyarország az uniós csatlakozás történelmi lehetőségét nem tudta megfelelően kihasználni, és az ország sok területen leszakadt.
Súlyos társadalmi problémákról beszélt
Az új miniszterelnök hosszasan sorolta azokat a problémákat, amelyeket szerinte az új kormány örökölt.
Állítása szerint ma Magyarországon:
- hárommillió ember él szegénységben,
- 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt,
- 400 ezer gyermek nélkülözésben nő fel,
- az egészségügy súlyos válságban van,
- sok településen nincs háziorvos,
- az oktatás elveszítette társadalmi felemelő szerepét,
- a fiatalok számára pedig egyre nehezebb a lakhatás és az önálló életkezdés.
A beszédben többször visszatért arra is, hogy szerinte az állami intézmények elveszítették a társadalmi bizalmat.
Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása volt.
Magyar Péter közölte: az új Országgyűlés első intézkedései között benyújtják az erről szóló törvényt.
A hivatal feladata lenne:
- az elmúlt húsz év közvagyont érintő ügyeinek feltárása,
- a korrupciós konstrukciók vizsgálata,
- az állami beruházások átvilágítása,
- az uniós források felhasználásának ellenőrzése,
- a közbeszerzési rendszer elemzése,
- valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzése.
Az új miniszterelnök hangsúlyozta: ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott a hivatal együttműködik majd a bűnüldöző szervekkel.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország” – jelentette ki.
Sulyok Tamást is távozásra szólította fel
A beszéd egyik legélesebb politikai pillanata az volt, amikor Magyar Péter nyíltan felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt a lemondásra.
A miniszterelnök szerint az államfő az elmúlt években nem állt ki kellő határozottsággal a jogállamiság, a civilek, az újságírók vagy a gyermekvédelmi ügyek sértettjei mellett.
Úgy fogalmazott: ideje távozni „emelt fővel, ameddig még lehet”.
A Sándor-palota később az Alaptörvényre hivatkozva reagált a kijelentésekre, de érdemi politikai választ nem adott.
Alkotmányos reformokat ígért
Magyar Péter bejelentette: elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát.
A tervek között szerepel:
- a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítése,
- a valódi intézményi függetlenség helyreállítása,
- a közjogi intézmények átalakítása,
- valamint a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozása.
Az új kormányfő külön hangsúlyozta: a kétharmados parlamenti többséget nem szabad összekeverni a tévedhetetlenséggel.
Bocsánatot kért az áldozatoktól
A beszéd egyik legmeghatóbb része az volt, amikor Magyar Péter bocsánatot kért a gyermekvédelmi rendszer áldozataitól, köztük a bicskei és a Szőlő utcai ügyek sértettjeitől.
Emellett bocsánatot kért:
- tanároktól,
- civilektől,
- újságíróktól,
- egészségügyi dolgozóktól,
- valamint mindenkitől, akit szerinte az előző rendszer megbélyegzett vagy meghurcolt.
A társadalmi megbékélés fontosságát többször is hangsúlyozta.
Nemzetközi gratulációk érkeztek
Magyar Péter megválasztására rendkívül gyorsan reagált a nemzetközi politikai világ is.
Gratulált többek között:
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
- António Costa, az Európai Tanács elnöke,
- Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő,
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök,
- valamint a budapesti amerikai nagykövetség is.
Az uniós vezetők többsége Magyarország „új fejezetéről” és a demokratikus megújulás reményéről beszélt.
Külön szimbolikus jelentőséget kapott, hogy Magyar Pétert éppen május 9-én, Európa napján választották meg miniszterelnöknek.
Kossuth téri ünneplés és új politikai korszak
A parlamenti események után Magyar Péter a Kossuth téren összegyűlt tömeghez is szólt.
Beszédében arról beszélt: Magyarország képes újra hinni önmagában, és közös hazája lehet minden magyar embernek, politikai oldaltól függetlenül.
A Parlamentet korábban a hatalmi gőg jelképének nevezte, most azonban úgy fogalmazott: az emberek visszavették azt maguknak.
A rendezvény késő estig tartott, a szervezők pedig „rendszerváltó ünnepként” hivatkoztak az eseményre.
Már kedden újra ülésezik az Országgyűlés
Az alakuló ülés végén Forsthoffer Ágnes házelnök bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését május 12-én, kedden délután tartják.
A következő napokban már megkezdődnek:
- a miniszterjelölti meghallgatások,
- az első törvényjavaslatok benyújtása,
- valamint az új kormány működésének részletes parlamenti előkészítése.
Az ország ezzel hivatalosan is egy teljesen új politikai korszakba lépett.
