Erőteljes, érzelmekkel és kemény politikai üzenetekkel teli beszéddel kezdte meg miniszterelnöki ciklusát Magyar Péter az új Országgyűlés alakuló ülésén. A frissen megválasztott kormányfő nemcsak új korszakot hirdetett meg, hanem nyíltan kijelentette: lezárult az Orbán–Gyurcsány-korszak, és Magyarország előtt most történelmi lehetőség áll arra, hogy új alapokra helyezze az államot, a közéletet és a társadalmi bizalmat.
A parlamenti felszólalás egyszerre volt elszámoltatási program, politikai hitvallás és társadalmi üzenet. Magyar Péter beszédében többször hangsúlyozta: nem uralkodni akar az országon, hanem szolgálni kívánja a magyar embereket, mert szerinte az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a hatalom öncéllá vált.
„A hatalom múlandó, a döntések következményei viszont megmaradnak”
A miniszterelnök beszéde elején történelmi példákat idézett fel, és olyan korábbi magyar vezetőket említett, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Arról beszélt, hogy Magyarország vezetése nem kiváltság, hanem rendkívüli emberi és politikai felelősség.
Magyar Péter szerint az elmúlt években a politika fokozatosan eltávolodott az emberektől, és sok vezető elveszítette kapcsolatát a társadalommal. Úgy fogalmazott, személyesen is látta, mi történik akkor, amikor a hatalom „maga alá gyűri” az embert.
„Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni fogom a hazámat” – jelentette ki a parlamentben, amit hosszú taps fogadott a Tisza-frakció soraiból.
Beszédében Antall József gondolatait is idézte:
„Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos.”
Bocsánatot kért a gyermekvédelmi rendszer áldozataitól és a megbélyegzett emberektől
A parlamenti beszéd egyik legerősebb és legmeghatóbb része az volt, amikor Magyar Péter nyilvánosan bocsánatot kért több társadalmi csoporttól és az elmúlt évek botrányainak áldozataitól.
Külön megszólította:
- a bicskei gyermekotthon áldozatait,
- a Szőlő utcai ügy érintettjeit,
- a gyermekvédelmi rendszer minden sértettjét,
- tanárokat,
- civileket,
- újságírókat,
- egészségügyi dolgozókat,
- mindenkit, akit szerinte politikai vagy ideológiai alapon megbélyegeztek.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy sok ember évekig félelemben, kiszolgáltatottságban vagy megaláztatásban élt csak azért, mert más véleményt képviselt, vagy nyíltan kritikát fogalmazott meg.
Azt ígérte: az új kormány prioritásként kezeli a gyermekvédelmi ügyek kivizsgálását, és olyan rendszert akarnak létrehozni, ahol a gyermekek valóban biztonságban nőhetnek fel.
Szerinte az egész ország vesztese lett az elmúlt rendszernek
Magyar Péter hosszan beszélt arról is, milyen gazdasági és társadalmi károkat okozott szerinte az elmúlt két évtized politikája. Úgy fogalmazott: nemcsak az ellenzéki szavazók, hanem a Fidesz és más pártok támogatói is vesztesei lettek annak a rendszernek, amelyben egy szűk politikai és gazdasági elit épített ki rendkívüli hatalmat és vagyont.
A miniszterelnök szerint:
- túlárazott beruházások,
- klientúraépítés,
- korrupció,
- közpénzek magánosítása,
- és politikai lojalitás alapján működő gazdasági hálózatok alakultak ki az országban.
Azt mondta, miközben Magyarország történelmi lehetőségeket kapott az uniós csatlakozással, ezek jelentős részét elveszítette a rossz döntések és a korrupció miatt.
Jön a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
Az egyik legfontosabb bejelentés az volt, hogy az új kormány létrehozza a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amelynek feladata az elmúlt évek közvagyont érintő ügyeinek feltárása lesz.
Magyar Péter szerint:
- megvizsgálják az állami vagyon sorsát,
- feltárják a túlárazott beruházásokat,
- ellenőrzik a közbeszerzési rendszert,
- kivizsgálják az uniós pénzek felhasználását,
- és utánajárnak annak is, kik profitáltak a korábbi rendszerből.
A miniszterelnök világossá tette: a politikai kapcsolatok és a személyes lojalitás nem jelenthetnek védelmet.
„Magyarország többé nem lehet következmények nélküli ország” – hangsúlyozta.
Nyíltan lemondásra szólította fel Sulyok Tamást
A beszéd egyik legfeszültebb pillanata akkor következett, amikor Magyar Péter a parlamentben ülő Sulyok Tamás köztársasági elnököt nyíltan lemondásra szólította fel.
A miniszterelnök szerint az államfő az elmúlt években nem emelte fel a hangját a jogállamiságot, a demokratikus normákat vagy a társadalmi igazságosságot érintő ügyekben, most pedig hiteltelenül aggódik ezekért.
Magyar Péter úgy fogalmazott: szerinte Sulyok Tamás nem képes a nemzet egységét megtestesíteni, ezért ideje távoznia.
A felszólítás komoly politikai visszhangot váltott ki, különösen azért, mert a köztársasági elnök a karzaton ülve hallgatta végig a beszédet.
„Lépésről lépésre építjük újra az emberséges magyar államot”
Magyar Péter beszédének egyik visszatérő motívuma az „emberséges Magyarország” gondolata volt. A miniszterelnök szerint az ország csak akkor tud valóban megújulni, ha a politika ismét az emberek problémáira és biztonságára koncentrál.
Azt ígérte:
- helyreállítják a közbizalmat,
- újra megerősítik az állami intézményeket,
- védik a közpénzeket,
- és visszaépítik a társadalmi szolidaritást.
Kijelentette: a közpénz újra közpénz lesz, amelyet nem lehet politikai vagy gazdasági érdekcsoportok magánvagyonává alakítani.
Nem akar „összeszerelő üzem” lenni Magyarország
A miniszterelnök gazdasági kérdésekről is beszélt. Kiemelte: Magyarország nem válhat pusztán olcsó munkaerőre épülő összeszerelő országgá.
Szerinte a jövőben csak olyan beruházásoknak lesz helye az országban, amelyek:
- tiszteletben tartják a magyar törvényeket,
- figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat,
- és hosszú távon valódi fejlődést hoznak.
Alkotmányos reform és cikluskorlát jöhet
Magyar Péter történelmi jelentőségű bejelentést tett az alkotmányos rendszer jövőjéről is.
Közölte:
- felülvizsgálják az alkotmányos rendszert,
- megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét,
- és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának maximalizálását.
A miniszterelnök hangsúlyozta: saját hatalmára is korlátként tekint, mert szerinte Magyarország nem kerülhet még egyszer olyan helyzetbe, ahol túlzott hatalmi koncentráció alakul ki.
Azt mondta, a kétharmados felhatalmazás nem jelent tévedhetetlenséget.
„A szabadság nem főnév, hanem ige”
Beszédének végén Magyar Péter a választási eredmény történelmi jelentőségéről beszélt. Szerinte a magyar emberek saját kezükbe vették a sorsukat, és bebizonyították, hogy demokratikus úton is lehet változást elérni.
Az egyik legtöbbet idézett mondat akkor hangzott el, amikor kijelentette:
„A szabadság nem főnév, hanem ige.”
A miniszterelnök szerint a szabadság nem automatikus állapot, hanem folyamatos közös felelősség, amelyet minden generációnak újra és újra meg kell védenie.
Rendhagyó lezárás a Parlamentben
A beszéd után rendhagyó jelenetek zajlottak a Parlamentben. A Tisza-frakció állva tapsolta meg a miniszterelnököt, majd a Danubia tamburazenekar lépett fel, akik a cigányhimnuszt és a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt adták elő.
Ezután a képviselők közösen elénekelték:
- a Szózatot,
- az Örömódát,
- a Székely himnuszt,
- végül pedig a Himnuszt.
A jelenetek szimbolikusan is jelezték: az új parlamenti ciklus nemcsak politikailag, hanem hangulatában és üzeneteiben is teljesen más korszakot nyithat Magyarországon – írja a Forbes.
