Történelmi jelentőségű beszédet mondott Magyar Péter az új Országgyűlés alakuló ülésén, miután a parlament megválasztotta Magyarország új miniszterelnökének. Az eskütétel után elhangzott felszólalás egyszerre volt politikai programbeszéd, rendszerváltó üzenet és kemény elszámoltatási ígéret. Az új kormányfő világossá tette: szerinte az ország nem egyszerűen kormányváltáson, hanem korszakhatáron ment keresztül, és az elkövetkező évek legfontosabb feladata a „szembenézés, igazságtétel és megbékélés” lesz.
A Parlamentben elmondott beszéd hatalmas figyelmet váltott ki, hiszen Magyar Péter nemcsak az előző politikai rendszer működését bírálta élesen, hanem konkrét intézkedéseket, intézményi változtatásokat és személyi következményeket is kilátásba helyezett. A miniszterelnök egy ponton még Sulyok Tamás köztársasági elnököt is lemondásra szólította fel, ami az alakuló ülés egyik legfeszültebb pillanatává vált.
„Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni a hazámat”
Magyar Péter beszédét ünnepélyes hangnemben kezdte. Arról beszélt, hogy miniszterelnöknek lenni nem pusztán politikai feladat, hanem történelmi és emberi felelősség is. Úgy fogalmazott: alázattal kíván dolgozni azért, hogy méltó legyen olyan korábbi magyar államférfiak örökségéhez, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József.
Külön hangsúlyozta, hogy a hatalom nem önmagáért való cél, és szerinte az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy a politika elszakadt az emberektől. Azt mondta, látta közelről, hogyan válhat a miniszterelnöki pozíció a nemzet szolgálata helyett a hatalom eszközévé, és hogyan veszítheti el egy politikai vezető a kapcsolatát azokkal, akiktől a felhatalmazását kapta.
„Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni fogom a hazámat” – jelentette ki a parlamenti pulpituson.
Beszédében Antall József szavait is idézte:
„Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli.”
Szerinte nemcsak kormány-, hanem rendszerváltás történt
Az új miniszterelnök szerint a választók példátlan erejű felhatalmazást adtak a változásra. Úgy fogalmazott: a magyar emberek nem egyszerűen egy új kabinetet akartak, hanem le akarták zárni az elmúlt évtizedek politikai korszakát.
Magyar Péter szerint a rendszerváltás csak akkor lehet sikeres, ha három dolog követi egymást szigorú sorrendben: szembenézés, igazságtétel és megbékélés. Kijelentette, hogy valódi megbékélés addig nem jöhet létre, amíg nem történik meg az elmúlt évtizedek visszaéléseinek feltárása és a felelősség megállapítása.
A beszéd egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor kijelentette:
„Véget ért az Orbán–Gyurcsány-korszak.”
Szimbolikusnak nevezte, hogy a két egykori miniszterelnök már nincs jelen a Parlamentben. Szerinte politikailag, erkölcsileg és emberileg is megbuktak, és úgy fogalmazott: amikor felelősséget kellett volna vállalniuk az ország állapotáért, „elsomfordáltak”.
Kemény kritikát fogalmazott meg az ország állapotáról
Magyar Péter hosszasan beszélt arról is, milyen országot örököl az új kormány. Rendkívül súlyos társadalmi és gazdasági problémákról beszélt, és több konkrét adatot is említett.
A miniszterelnök szerint:
- hárommillió ember él szegénységben,
- 800 ezer nyugdíjas a létminimum alatt él,
- 400 ezer gyermek nélkülözésben nő fel,
- 900 ezer embernek nincs háziorvosa,
- a lakhatás sok fiatal számára elérhetetlenné vált,
- az egészségügy állapota miatt évente tízezrek halnak meg idő előtt.
Azt állította, hogy miközben az ország jelentős része nehéz helyzetbe került, egy szűk politikai és gazdasági elit soha nem látott mértékben gazdagodott. Magyar Péter szerint az elmúlt másfél évtizedben mintegy 20 ezer milliárd forintnyi közvagyon tűnt el különböző rendszereken, alapítványokon és gazdasági konstrukciókon keresztül.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt hoznak létre
A beszéd egyik legfontosabb konkrét bejelentése az volt, hogy az új kormány létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
Magyar Péter szerint ez az intézmény az új korszak egyik kulcseleme lesz. Feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, valamint a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének támogatása lesz.
A hivatal többek között az alábbi ügyeket vizsgálhatja:
- közbeszerzések rendszere,
- koncessziós szerződések,
- alapítványokba kiszervezett állami vagyon,
- állami beruházások túlárazása,
- uniós források felhasználása,
- MNB-hez köthető pénzügyi ügyek,
- tao-rendszer pénzmozgásai,
- magántőkealapok működése.
A miniszterelnök világossá tette: ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott együttműködnek a nyomozóhatóságokkal, ahol pedig polgári jogi úton lehet fellépni, ott vagyonzárolási, kártérítési és jogalap nélküli gazdagodási eljárások indulhatnak.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország” – jelentette ki.
Lemondásra szólította fel Sulyok Tamást
A beszéd egyik legnagyobb politikai vihart kiváltó része akkor következett, amikor Magyar Péter nyíltan felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy május 31-ig mondjon le tisztségéről.
Az új miniszterelnök szerint több közjogi intézmény elveszítette társadalmi hitelességét az elmúlt években, mert politikailag kiszolgálta a korábbi rendszert.
Magyar Péter azt mondta, Sulyok Tamás csak most kezdett aggódni a jogállamért, miközben korábban nem szólalt meg olyan ügyekben, amelyek szerinte súlyosan sértették a demokratikus normákat.
A miniszterelnök több konkrét ügyet is említett:
- civilek és újságírók elleni támadásokat,
- gyermekvédelmi botrányokat,
- titkosszolgálati ügyeket,
- politikai gyűlöletkampányokat.
Úgy fogalmazott:
„Hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét megtestesíteni? Szerintem sehogy.”
Bocsánatot kért több társadalmi csoporttól is
Magyar Péter beszédének egyik legérzelmesebb része volt, amikor nyilvánosan bocsánatot kért több olyan társadalmi csoporttól, akik szerinte az elmúlt években méltatlan bánásmódban részesültek.
Külön megszólította:
- a gyermekvédelmi rendszer áldozatait,
- civileket,
- tanárokat,
- egészségügyi dolgozókat,
- újságírókat,
- közéleti szereplőket.
Azt mondta, sok embert megbélyegeztek vagy ellenségként kezeltek pusztán azért, mert kritikát fogalmaztak meg vagy más véleményt képviseltek.
Alkotmányos reformokat és cikluskorlátot ígért
A miniszterelnök bejelentette, hogy átfogó alkotmányos reform indulhat Magyarországon. A cél szerinte az intézményi függetlenség helyreállítása és a fékek-ellensúlyok rendszerének megerősítése.
Beszélt arról is, hogy kezdeményezni fogják a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását. Ez az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott kérdésére reagálhat, hiszen Orbán Viktor hosszú időn át tartó kormányzása jelentősen átalakította a magyar politikai rendszert.
Európai irányt és új nemzetközi kapcsolatokat ígért
Magyar Péter hangsúlyozta: Magyarország nem fordulhat el szövetségeseitől, és helyre kell állítani az ország nemzetközi hitelességét.
Azt mondta, az új kormány célja:
- az uniós források hazahozatala,
- a nemzetközi kapcsolatok újjáépítése,
- Magyarország európai pozíciójának megerősítése,
- a szuverenitás és a nyugati szövetségi rendszer egyensúlyának helyreállítása.
Úgy fogalmazott: a szuverenitás nem jelenthet elszigetelődést.
Új korszak kezdődhet a magyar politikában
A beszéd végén Magyar Péter arról beszélt, hogy az új kormány minden magyar kormánya kíván lenni. Azt ígérte, lépésről lépésre építik újra az államot, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt és a nemzeti összetartozást.
A beszédet azzal zárta:
„Isten áldja Magyarországot és minden magyart itthon és szerte a világon!”
A parlamenti felszólalás alapján egyértelművé vált: az új miniszterelnök nem pusztán kormányzati ciklust, hanem teljes politikai korszakváltást hirdetett meg. A következő hetek és hónapok dönthetik el, hogy az elhangzott ígéretekből mennyi válik konkrét törvényekké és valódi intézkedésekké.
