Ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, egyre több magyar háztartásban indul be a kályha, kandalló vagy vegyes tüzelésű kazán. Arra azonban nagyon nem mindegy, hogy mi kerül a tűztérbe.
Bizonyos hulladékok elégetése tilos, a szabályok megsértése pedig komoly következményekkel járhat. Magánszemély esetében 300 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírságtétel is szóba kerülhet.
Ezeket ne dobd a kályhába
Attól, hogy valami éghető, még nem jelenti azt, hogy tüzelőanyagként is használható.
Különösen problémás lehet többek között:
- a műanyag és PET-palack,
- a gumi és gumiabroncs,
- a festett vagy lakkozott fa,
- a bútorlap, OSB és más ragasztott falemez,
- az olajos rongy,
- a kezelt fahulladék,
- valamint más háztartási hulladék elégetése.
Ezek égésekor ráadásul az egészségre és a környezetre káros anyagok kerülhetnek a levegőbe.
Nem minden fahulladék tilos
Van azonban egy fontos különbség.
A szabályozás kivételt enged bizonyos háztartási papírhulladék, valamint a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő elégetésére.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen régi bútor vagy fahulladék a tűzre dobható.
A festett, lakkozott, ragasztott vagy más módon vegyszerrel kezelt fa nem azonos a tiszta, kezeletlen fával.
300 ezer forintos bírságtétel is lehet
A levegő védelméről szóló szabályozás tiltja a jogellenes légszennyezést.
A vonatkozó kormányrendelet melléklete a háztartási tüzelőberendezésben történő jogellenes hulladékégetéshez magánszemély esetében 300 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírságtételt rendel.
Fontos ugyanakkor, hogy ezt nem helyes úgy értelmezni, hogy minden esetben automatikusan pontosan 300 ezer forintos csekk érkezik.
A hatósági eljárás során figyelembe vehetik a szabályszegés körülményeit, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését is.
A szomszéd is tehet bejelentést
A tiltott hulladékégetés sokszor a környéken élőknek tűnik fel először.
Ha egy kéményből rendszeresen sűrű, kellemetlen szagú füst távozik, bejelentés tehető az illetékes hatóságnál. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy valaki hulladékkal fűt.
A hatóságnak az eljárás során kell tisztáznia a történteket.
Ez azért fontos, mert önmagában a füst színe vagy szaga alapján nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy tiltott anyagot égetnek.
Nem mehetnek csak úgy be bárki otthonába
Az sem igaz, hogy a fűtési szezon kezdetével az ellenőrök korlátlanul beléphetnek a magánlakásokba.
Ha azonban hivatalos eljárás indul, és a tényállás tisztázásához helyszíni szemlére van szükség, a hatóság a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett vizsgálatot végezhet.
Ez egészen más, mint egy általános, házról házra történő ellenőrzés.
A kéményseprői ellenőrzés sem ugyanaz
A kéményseprők feladata elsősorban a kémény és az égéstermék-elvezető biztonságos működésének ellenőrzése.
Magánszemély tulajdonában lévő, gazdálkodó szervezet székhelyével vagy telephelyével nem érintett családi háznál a kéményseprő nem automatikusan érkezik: az ingyenes ellenőrzéshez időpontot kell kérni.
Társasházaknál továbbra is működik az ütemezett sormunka.
Nemcsak a bírság miatt veszélyes
A műanyagok, festett és kezelt faanyagok vagy más hulladékok elégetése nem pusztán jogi kérdés.
Az égés során egészségkárosító szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, amelyek nemcsak a környéken élőket, hanem magát a szabálytalanul fűtő családot is érinthetik.
A nem megfelelő tüzelőanyag ráadásul fokozhatja a kéményben a lerakódásokat, ezzel növelve a kéménytűz veszélyét is.
A fűtési szezonban ezért érdemes betartani egy egyszerű szabályt: a kályha és a kazán nem szemétégető. Ami éghető, attól még nem feltétlenül használható legálisan és biztonságosan tüzelőanyagként.
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, Kormányhivatal
