Komoly kockázatokra hívta fel a figyelmet Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint önmagában az ukrajnai harcok leállítása még nem feltétlenül jelentene tartós békét. Ha egy tűzszünet mögött nem lennének megfelelő biztonsági garanciák és működőképes rendezési terv, annak politikai, gazdasági és biztonsági következményei Magyarországot is elérhetnék.
Nem biztos, hogy a tűzszünet mindent megoldana
Tarjányi Péter egy olyan lehetséges helyzetet elemzett, amelyben megszületik az orosz–ukrán háború harcait leállító megállapodás, Ukrajna hosszú távú biztonsági helyzete azonban rendezetlen marad.
A szakértő szerint egy rosszul előkészített megállapodás után továbbra is fennmaradhatna a politikai bizonytalanság és a gazdasági kiszolgáltatottság.
Emellett annak veszélyét sem lehetne teljesen kizárni, hogy később ismét kiéleződik a konfliktus.
Tarjányi tehát nem magát a békét vagy a tűzszünetet tartja veszélyesnek, hanem azt a helyzetet, ha a harcok lezárását nem követné megfelelő politikai és biztonsági rendezés.
Ukrajnán belül is komoly feszültségek alakulhatnának ki
A szakértő szerint egy vitatott békemegállapodás az ukrán társadalmat is megoszthatná.
Sokan elsősorban a háború mielőbbi befejezését szeretnék, mások azonban elfogadhatatlannak tarthatnának bizonyos feltételeket.
Ha ehhez gazdasági nehézségek és gyengülő állami intézmények társulnának, az Ukrajna belpolitikai stabilitását is veszélyeztethetné.
Tarjányi szerint ezért nemcsak az számít, mikor ér véget a háború, hanem az is, milyen feltételekkel és milyen állapotban marad utána az ország.
A rengeteg fegyver is problémát jelenthet
Egy háború lezárása után hatalmas feladatot jelent a katonák visszailleszkedése és a fegyverek megfelelő ellenőrzése.
Tarjányi szerint a nem megfelelő leszerelés és ellenőrzés növelhetné az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés kockázatát.
Ez nem azt jelenti, hogy a háborúból hazatérő katonák önmagukban veszélyt jelentenének.
A szakértő szerint a problémát az okozhatná, ha az állami intézmények nem lennének képesek megfelelően kezelni a háború után kialakuló helyzetet.
Újabb menekülthullám is elindulhatna
Magyarország szempontjából az egyik legközvetlenebb következmény egy újabb jelentős elvándorlási hullám lehetne.
Ha Ukrajnában nem indulna meg megfelelően a gazdaság, kevés lenne a munkahely, és bizonytalanná válna a jövő, újabb emberek indulhatnának Nyugat-Európa felé.
Magyarország földrajzi helyzete miatt ebben tranzitországként, illetve közvetlen szomszédként is érintett lehetne.
Újabb orosz nyomásgyakorlás lehetőségét sem zárja ki
Tarjányi arra is figyelmeztetett, hogy egy meggyengült Ukrajna később ismét kiszolgáltatottabbá válhatna Oroszországgal szemben.
Egy rosszul rendezett tűzszünet után Moszkva később ismét politikai vagy akár katonai nyomást gyakorolhatna Ukrajnára – ez azonban szintén egy lehetséges forgatókönyv, nem biztosan bekövetkező esemény.
A szakértő szerint éppen ezért a hosszú távú biztonsági garanciák legalább olyan fontosak, mint maga a harcok leállítása.
Magyarországnak is fel kell készülnie
Tarjányi legfontosabb üzenete Magyarország számára az, hogy nem elegendő kizárólag azt figyelni, mikor ér véget a háború.
Arra is fel kell készülni, milyen állapotban marad Ukrajna a konfliktus lezárása után.
Egy politikailag és gazdaságilag instabil szomszédos ország hatásai ugyanis a határon túlra is átterjedhetnek.
Tarjányi szerint Magyarország számára ezért az ukrajnai rendezés biztonsági, gazdasági és humanitárius következményeinek kezelése is fontos feladat lehet.
A szakértő gondolatmenetének lényegét egy rövid mondattal foglalta össze:
„Ukrajna továbbra is a szomszédunk marad.”
Vagyis szerinte Magyarország számára nemcsak az a kérdés, mikor hallgatnak el a fegyverek, hanem az is, mi történik Ukrajnában a háború utáni napon.
