Újabb komoly konfliktus alakult ki Magyarország és az egyik legismertebb nemzetközi áruházlánc között! A SPAR ismét az Európai Bizottsághoz fordult, mert álláspontja szerint a magyar kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás súlyos pénzügyi terheket ró a vállalatra. A cég 2026-ban összesen mintegy 130 millió eurós teherrel számol a két intézkedés miatt.
Brüsszelben tett panaszt a SPAR
2026. október 12-én vált ismertté, hogy a SPAR újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz.
Az osztrák hátterű áruházlánc szerint a magyarországi szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi vállalatokat.
A vita középpontjában a kiskereskedelmi különadó és az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás áll.
A vállalat szerint ezek az intézkedések jelentős költségeket okoznak, miközben a különböző üzleti modellek eltérő adóterheléssel szembesülhetnek.
A SPAR azt kifogásolja, hogy a jelenlegi rendszerben egyes magyar franchise-hálózatok kedvezőbb helyzetben lehetnek, mint a nagy, egységes vállalatként működő nemzetközi láncok.
Elképesztő összegekről beszélnek
A vállalat számításai szerint a pénzügyi teher 2026-ban tovább növekedhet.
A SPAR az idei évre a következő összegekkel kalkulál:
- Kiskereskedelmi különadó: közel 90 millió euró.
- Árréskorlátozás becsült hatása: mintegy 40 millió euró.
- A két intézkedés együttes terhe: körülbelül 130 millió euró.
Ez hozzávetőleg 50 milliárd forintos nagyságrendet jelenthet, az alkalmazott árfolyamtól függően.
Fontos azonban, hogy ezek a vállalat becslései, és nem azonosak a SPAR teljes éves veszteségével.
A cég szerint tavaly még alacsonyabb volt a két intézkedés együttes pénzügyi hatása.
Nem fogadja el a kormány megoldását
A Magyar Péter vezette kormány nem törölte el a korábban bevezetett kiskereskedelmi különadót.
Ehelyett olyan szabályozási változtatás született, amely lehetőséget adhat a nagy kereskedelmi vállalatoknak arra, hogy kisebb társaságokra bontva mérsékeljék az adóterhelésüket.
A SPAR azonban ezt a megoldást nem tartja megfelelőnek.
Peter Manhartsberger, a vállalat képviselője szerint egy több száz üzletből álló országos hálózatot nem lehet egyszerűen több száz különálló vállalkozásra felosztani.
A cég arra is figyelmeztetett, hogy az adócsökkentés érdekében végrehajtott átszervezések később adójogi problémákat vethetnek fel.
A vállalat szerint ezért a kormány által kínált lehetőség a gyakorlatban nem jelent valódi megoldást.
Az Európai Bizottság már korábban is lépett
A mostani panasz nem az első konfliktus Magyarország és az uniós intézmények között a kiskereskedelmi szabályozás miatt.
Az Európai Bizottság 2026 áprilisában már az Európai Unió Bírósága elé utalta Magyarországot a kiskereskedelmi különadó ügyében.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás sértheti a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat.
Júliusban az árréskorlátozás miatt is újabb uniós bírósági fellépésről döntöttek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Bizottság kifogásai nem jelentenek automatikusan megállapított jogsértést. A végleges jogi következményekről az illetékes bíróság dönthet.
Kivonulhat a SPAR Magyarországról?
A konfliktus egyik legsúlyosabb kérdése, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek a vállalat magyarországi működésére.
Peter Manhartsberger szerint a jelenlegi szabályozás olyan helyzetet teremthet, amelyben a külföldi áruházláncok számára akár üzleteik eladása is felmerülhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a SPAR már döntött volna a magyarországi kivonulásról.
A vállalat nem jelentett be országos bezárási tervet vagy konkrét kivonulási időpontot.
A kijelentés a jelenlegi gazdasági helyzet lehetséges következményeire vonatkozó figyelmeztetésként értelmezhető.
Mi történhet most?
A következő időszakban az Európai Bizottság és az uniós bírósági eljárások szerepe lehet meghatározó.
Amennyiben a bíróság jogsértést állapítana meg, Magyarországnak módosítania kellhet a kifogásolt szabályozást.
Egyelőre azonban nincs olyan végleges döntés, amely a mostani panasz nyomán azonnali változtatásra kötelezné a magyar kormányt.
A vásárlók számára jelenleg az a legfontosabb, hogy a panasz benyújtása önmagában nem jelent boltzárakat vagy az üzletek működésének megszűnését.
A SPAR és a magyar kormány közötti vita ugyanakkor újabb szakaszába lépett, és a következő hónapokban akár jelentős változásokat is eredményezhet a hazai kiskereskedelemben.
