Magyar Péter pénteken újabb neveket jelentett be azok közül, akiket egy leendő Tisza-kormányban miniszteri feladatokra kérne fel. A Tisza Párt elnöke április 24-én, délelőtt 11 óra körül közösségi oldalán közölte, hogy a közlekedési és beruházási tárca vezetésére Vitézy Dávidot, míg az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális és Családügyi Minisztérium élére dr. Kátai-Németh Vilmost kérné fel.
A bejelentés különös jelentőségét az adja, hogy Magyar Péter megfogalmazása szerint Magyarország történetében először vezethetne minisztériumot egy vak, illetve látássérült honfitársunk. A Tisza Párt elnöke hangsúlyozta: Kátai-Németh Vilmos személyes tapasztalataiból is pontosan ismeri a fogyatékossággal élő emberek mindennapi kihívásait, ezért kiemelten fontos számára az akadálymentesítés, az esélyegyenlőség és egy emberségesebb szociális ellátórendszer megteremtése. [ ]
Dr. Kátai-Németh Vilmos Győrben született, Budapesten nőtt fel, jelenleg Csepelen él. Tizenhat éves korában elveszítette látását, ez azonban nem törte meg: jogi diplomát szerzett, ügyvédként dolgozik, emellett fekete öves aikidómesterként is ismert. Életútja sokak számára példát jelenthet arra, hogy súlyos nehézségek után is lehet teljes, aktív és másokat segítő életet építeni.
A nyilvánosan elérhető bemutatások szerint Kátai-Németh Vilmos kétgyermekes édesapa, egyéni ügyvéd, valamint olyan szakember, aki régóta foglalkozik a látássérült emberek önállóságának és biztonságának kérdésével. Fehér Kard néven önvédelmi rendszert is kidolgozott látássérültek számára, hogy ezzel is segítse őket a magabiztosabb, önállóbb mindennapokban.
Magyar Péter közlése szerint Kátai-Németh Vilmos feladata a szociális és gyermekvédelmi rendszer megerősítése, a rászorulók képviselete, valamint egy olyan ország építésének segítése lenne, ahol a családok nagyobb biztonságban élhetnek, a gyermekek pedig békében és méltó körülmények között nőhetnek fel. A Tisza Párt elnöke szerint a tárca élén olyan vezetőre lenne szükség, aki nemcsak szakmai, hanem személyes hitelességgel is képviseli az esélyegyenlőség ügyét.
A bejelentés így nem csupán személyi döntésként értelmezhető, hanem jelképes üzenetként is: azt hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő emberek nemcsak segítségre szoruló állampolgárok, hanem felelős döntéshozók, vezetők és közösségformáló szereplők is lehetnek Magyarországon.
