Sulyok Tamás fizetése már önmagában is olyan összeg, amin sokan felkapják a fejüket. És ez még csak a történet eleje: a köztársasági elnöki tiszteletdíj mellett ugyanis rezidencia, autó, egészségügyi ellátás, utazások és a volt államfőknek járó életre szóló juttatások is komoly közpénzt visznek el.
Sulyok Tamás havi fizetése
A köztársasági elnök fizetését nem külön politikai alku vagy egyedi döntés határozza meg, hanem törvény. A 2011. évi CX. törvény alapján az államfő havi tiszteletdíja a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese.
A számítási lánc innen indul tovább: a házelnök fizetése az országgyűlési képviselői alapdíj 2,7-szerese, a képviselői alapdíj pedig az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset háromszorosa. A Pénzcentrum számítása szerint 2026-ban ez azt jelenti, hogy a képviselői tiszteletdíj 2 115 000 forint, ennek 2,7-szerese a házelnöki díj, vagyis 5 710 500 forint, a köztársasági elnök pedig ennek 1,1-szeresét kapja.
Ez alapján Sulyok Tamás havi bruttó fizetése 2026-ban 6 281 550 forint lehet. Éves szinten ez csak a tiszteletdíjban 75 378 600 forint, egy teljes ötéves államfői ciklus alatt pedig 376 893 000 forint, ha közben nem változna az összeg. A gyakorlatban azonban az átlagkeresetekhez kötött rendszer miatt ez a szám évről évre tovább emelkedhet.
Nem csak a fizetés számít: rezidencia, autó, egészségügy, utazás
Sulyok Tamás juttatásai messze nem állnak meg a havi több mint 6,2 milliós tiszteletdíjnál. A törvény szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök jogosult az elnöki rezidencia használatára, sőt azt köteles is igénybe venni.
Emellett jár neki személyes és hivatali célú autóhasználat, rádiótelefon- és internethasználat, kormányzati hírközlő hálózat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás. Külföldi hivatalos utak esetén a csomag tovább bővülhet: kíséret, napidíj, költségtérítés, első osztályú utazás, sőt szükség esetén különjáratú repülés is szóba kerülhet.
A köztársasági elnök házastársa sem marad teljesen kívül a rendszeren. Ha közfeladattal összefüggő hivatalos programon vesz részt, bizonyos feltételekkel utazási és gépkocsihasználati jogosultság is megilleti. A szabályozás alapján akár legfeljebb kétfős titkárságot is kaphat, ha a közéleti szerepvállalása ezt indokolja.
Mindez azt jelenti, hogy az államfő teljes közpénzköltsége nem számolható ki pusztán a havi fizetés alapján. A valódi összeghez hozzáadódik a hivatal működése, a személyzet, a védelem, a protokoll, a rezidencia fenntartása és az utazások költsége is.
Mi történik, ha Sulyok Tamás már nem lesz elnök?
Itt válik igazán súlyossá a kérdés. A volt köztársasági elnököket ugyanis szintén jelentős juttatások illetik meg. A törvény szerint a volt államfő havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjjal azonos összegű pénzbeli juttatásra jogosult.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a hivatalban lévő elnök fizetése 6,28 millió forint, akkor a volt köztársasági elnök juttatása is ehhez igazodhat. Van ugyan korlátozás: ha a volt elnök biztosítottnak minősülő munkát végez, vagy öregségi nyugdíjat kap, az befolyásolhatja a folyósítást, de a rendszer így is bőkezű.
A pénzbeli juttatáson túl a volt köztársasági elnököt kérelmére megilleti a megfelelő lakáshasználat, a legfeljebb háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a személyes gépkocsihasználat is. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a titkárság elhelyezését, működési feltételeit, valamint szükség esetén a lakás fenntartását és üzemeltetését is.
Ez a konstrukció azért váltott ki sok kritikát, mert nem kizárólag azok részesülhetnek belőle, akik kitöltötték az ötéves ciklusukat, hanem bizonyos esetekben azok is, akik idő előtt távoztak a posztról.
A korábbi köztársasági elnökök is százmilliókba kerülnek
A volt államfők rendszere már most is jelentős közpénzt emészt fel. A HVG 2024 végén, az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok alapján arról írt, hogy 2023 januárja és 2024 decembere között csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnököknek járó juttatásokra.
A Szeged.hu ugyanerről az adatsorról azt írta, hogy Schmitt Pál és Novák Katalin nem igényelt állami lakást, Novák pedig rezsitérítést sem kért, de a titkárságok fenntartása így is komoly tétel volt. Schmitt esetében 45 és 48 millió forint, Novák esetében pedig 50 millió forint ment el erre.
Egy másik összesítés szerint csak a volt köztársasági elnökök titkárságai csaknem 15 millió forintba kerültek havonta az adófizetőknek. Vagyis miközben a hivatalban lévő államfő fizetése önmagában évi 75 millió forint körüli összeg, a teljes rendszer költsége ennél jóval magasabb, hiszen egyszerre kell finanszírozni a jelenlegi elnököt, a volt elnököket, a titkárságokat, a lakhatási és működési kiadásokat, az autóhasználatot és az egészségügyi ellátást is.
Tíz év alatt már milliárdos nagyságrendről lehet szó
A legóvatosabb számítás szerint Sulyok Tamás 6,28 millió forintos havi tiszteletdíja tíz év alatt 753 786 000 forintot jelentene, ha az összeg közben nem változna. Ez kizárólag a bruttó pénzbeli tiszteletdíj, minden egyéb juttatás nélkül.
Ha ehhez hozzávesszük a volt köztársasági elnökök rendszerét, akkor a HVG által közölt, kétéves időszakra számolt közel 700 millió forintos adat alapján tíz évre vetítve nagyjából 3,5 milliárd forintos összeg adódik. Ez természetesen csak becslés, hiszen időközben változhat a volt elnökök száma, a fizetések mértéke, a lakásfenntartás költsége és az is, hogy ki milyen juttatást vesz igénybe.
De a nagyságrend így is beszédes: nem aprópénzről van szó. Ha a hivatalban lévő államfő fizetését, a működési költségeket és a volt elnököknek járó juttatásokat együtt nézzük, akkor egy évtized alatt a teljes rendszer könnyen több milliárd forintos közpénzkiadást jelenthet.
A legnagyobb kérdés: indokolt-e az élethosszig tartó rendszer?
A vita lényege nem az, hogy egy köztársasági elnöknek legyen-e fizetése, hivatala vagy biztonságos működési háttere. Egy ilyen tisztség természetesen költségekkel jár. A valódi kérdés az, hogy indokolt-e a mindenkori államfői fizetéssel azonos, élethosszig tartó pénzbeli juttatás, valamint a titkárság, az autó, a lakáshasználat és más szolgáltatások fenntartása akkor is, amikor az érintett már nem lát el közjogi feladatot.
Különösen érzékeny ez egy olyan időszakban, amikor egyszerre vannak napirenden a nyugdíjak, az egészségügyi várólisták, a pedagógusbérek, az önkormányzati hiányok és a megélhetési nehézségek. A havi 6,28 milliós elnöki tiszteletdíj és a volt elnökök több százmilliós rendszere sokak szemében nehezen egyeztethető össze a mindennapi magyar valósággal.
A számok alapján tehát nem túlzás azt mondani: Sulyok Tamás fizetése látványos, de a teljes államfői rendszer még ennél is jóval drágább. Szerinted indokolt, hogy a volt köztársasági elnökök is életük végéig hasonló szintű juttatásokat kapjanak?
