Magyar Péter miniszterelnökké választása után az Országgyűlés alakuló ülésén olyan beszédet mondott, amely már az első percekben világossá tette: az új kormányfő nem egyszerű hatalomváltásként, hanem korszakhatárként értelmezi a 2026-os politikai fordulatot. A Tisza Párt elnöke szolgálatról, történelmi felelősségről, rendszerváltásról, igazságtételről, nemzeti megbékélésről és az állam újjáépítéséről beszélt. A felszólalás egyik legerősebb mondata így hangzott: „Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat.” – írja a Pénzcentrum.
„Érzem és értem a felelősségem”
Magyar Péter az eskütétele után elmondott beszédében hittel, akaraterővel és hazaszeretettel ígért munkát. Olyan történelmi elődöket idézett meg, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József, akiktől szerinte tisztességet, bátorságot és bölcsességet kell tanulnia minden magyar miniszterelnöknek. Kijelentette: Magyarország vezetése nem kiváltság, hanem hatalmas emberi és politikai felelősség.
Azt mondta, a magyar történelem minden kormányfőt figyelmeztet arra, hogy a hatalom múlandó, a döntések következményei azonban generációkon át megmaradnak. Szerinte a miniszterelnöki pozíciót nem lehet a saját rendszer, párt vagy hatalmi kör szolgálatába állítani, mert abból előbb-utóbb elszakadás, önhittség és társadalmi bizalomvesztés lesz.
Magyar Péter Antall József szavait is felidézte: „Én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos.” Ezzel jelezte, hogy saját kormányzását nem uralkodásként, hanem szolgálatként akarja értelmezni.
Példátlan választói felhatalmazásról beszélt
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem azért áll a parlamenti pulpituson, mert különb lenne bárkinél, hanem azért, mert magyarok milliói változást akartak. A választói bizalmat egyszerre nevezte megtiszteltetésnek és súlyos erkölcsi kötelességnek.
Beszédében azt mondta, a harmadik magyar köztársaság történetében példátlan erővel álltak a választók a változás oldalára. A több mint hárommillió „rendszerváltó szavazat” szerinte arra adott felhatalmazást, hogy Magyarország lezárja az évtizedek sodródását, és ne csupán kormányt, hanem rendszert is váltson.
Magyar Péter szerint azonban az újrakezdésnek világos sorrendje van: szembenézés, igazságtétel, megbékélés, majd újrakezdés. Úgy fogalmazott, ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor azok az emberek, akik most változást akartak, ismét csalódni fognak.
Lezártnak nevezte az Orbán–Gyurcsány-korszakot
A beszéd egyik legkeményebb része az volt, amikor Magyar Péter az általa „Orbán–Gyurcsány-korszaknak” nevezett időszakról beszélt. Szimbolikusnak nevezte, hogy a korszak két névadó miniszterelnöke nincs ott a parlamenti padsorokban, hogy szerinte nyíltan beszéljenek arról az örökségről, amelyet az országra hagytak.
Úgy fogalmazott: ez a politikai működés megbukott politikailag, emberileg és erkölcsileg is. Szerinte az elmúlt évtizedekben a hatalmi rendszer egymásból élt, miközben az ország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait felélte. Magyar Péter azt mondta, Magyarország az uniós csatlakozás után hatalmas történelmi lehetőséget kapott, ám ezt a lehetőséget szerinte az ország nem tudta valódi nemzeti felemelkedésre fordítani.
A miniszterelnök szerint az elmúlt korszak egyik legnagyobb bűne a felelősség elhárítása volt. Azt mondta: amikor számot kellett volna adni az ország állapotáról, sokan visszavonultak, elbújtak vagy másokra hárították a felelősséget. Hangsúlyozta: a magyar nép most nem fogja hagyni, hogy a szembenézés elmaradjon.
Súlyos társadalmi örökségről beszélt
Magyar Péter rendkívül sötét képet festett arról az országról, amelyet szerinte az új kormány átvesz. Azt mondta, hárommillió ember él szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas a létminimum alatt, négyszázezer gyermek pedig nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben nő fel.
Beszélt az egészségügy állapotáról is. Szerinte évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyi rendszert kivéreztették, sokaknak nincs saját háziorvosuk, vizsgálatokra és műtétekre pedig hónapokat vagy éveket kell várni. Kiemelte azt is, hogy a magyar emberek átlagosan évekkel rövidebb ideig élnek, mint az európai átlag.
Az oktatásról azt mondta, hogy a felemelkedés eszköze helyett egyre inkább a társadalmi különbségek újratermelésének terepévé vált. Szerinte ma túl sok gyerek sorsát már születésekor meghatározza, hogy hová és milyen családba született. A lakhatási válságot, az elszabadult árakat és a fiatal családok nehéz helyzetét is a legfontosabb örökölt problémák közé sorolta.
„Egy szűk hatalmi elitcsoporton kívül az egész ország árat fizetett”
A miniszterelnök szerint az elmúlt időszakban az állam nem a saját polgárai, hanem egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását szolgálta. Azt állította, ezermilliárdok tűntek el alapítványokban, a nemzeti bank körül, túlárazott beruházásokban és politikai klientúrák zsebében.
Magyar Péter szerint Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb országává vált, és az elmúlt másfél évtizedben hatalmas közvagyont vontak ki a köz szolgálatából. A beszédben többször visszatért arra a gondolatra, hogy nem lehet új korszakot építeni elhallgatott ügyekre, eltitkolt szerződésekre és következmények nélkül hagyott visszaélésekre.
Azt is hangsúlyozta, hogy a politika tudatosan fordította egymás ellen a magyarokat. Szerinte a félelemkeltésre, gyűlöletre és állandó uszításra épülő hatalomgyakorlás szétszakította a közösségeket, de a választók most bebizonyították, hogy az ország képes a megújulásra.
Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
A beszéd egyik legfontosabb konkrét bejelentése a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása volt. Magyar Péter szerint ez a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lehet.
A hivatal feladata az lesz, hogy feltárja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit, kivizsgálja a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat, és törvényes eszközökkel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, hanem autonóm, független állami szervként működik majd, amely az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Szerinte ez azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll.
A hivatal vizsgálhatja majd az állami közbeszerzéseket, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós források felhasználását, az MNB-hez köthető pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapokat és az offshore hátterű ügyleteket is.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország”
Magyar Péter világossá tette: ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott büntetőeljárásokat kell támogatni, ahol polgári jogi úton lehet visszaszerezni vagyont, ott kártérítési, jogalap nélküli gazdagodási, fedezetelvonási és vagyonzárolási eljárások indulhatnak. Ha a vagyont külföldre vitték, nemzetközi jogsegélyt és együttműködést vesznek igénybe.
A miniszterelnök szerint aki azt hiszi, hogy politikai kapcsolat, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést adhat a törvénysértések következményei alól, az téved.
Kijelentette: ami a nemzeté, annak a nemzet szolgálatában kell állnia. Amit jogellenesen vittek el, azt törvényes úton vissza kell szerezni, amit eltitkoltak, azt nyilvánosságra kell hozni, amit elkövettek, azt ki kell vizsgálni.
Lemondásra szólította fel Sulyok Tamást
A beszéd egyik legnagyobb politikai visszhangot kiváltó része Sulyok Tamás köztársasági elnöknek szólt. Magyar Péter felszólította azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akik szerinte az előző rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, hogy mondjanak le, de legkésőbb május 31-ig álljanak félre.
A miniszterelnök szerint a sort Sulyok Tamásnak kellene kezdenie. Élesen bírálta az államfőt, amiért szerinte nem emelte fel a szavát korábbi jogállami, gyermekvédelmi és közéleti ügyekben. Úgy fogalmazott: Sulyok Tamás nem tudja megtestesíteni a nemzet egységét, ha szerinte ennyi ügyben hallgatott vagy félrenézett.
Ez a felszólítás azonnal az alakuló ülés egyik legnagyobb politikai konfliktusává vált, és előrevetítette, hogy az új kormány első heteiben az intézményi vezetők sorsa komoly viták tárgya lehet.
Bocsánatkérés a gyermekvédelmi ügyek áldozataitól
Magyar Péter beszédének egyik legérzelmesebb része volt, amikor bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Azt mondta, az állam kötelessége megvédeni a rábízott gyermekeket, és ez a kötelesség nem tűr halasztást, magyarázkodást vagy politikai mellébeszélést.
Bocsánatot kért azoktól is, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait. Külön megszólította a civileket, tanárokat, újságírókat, egészségügyi dolgozókat és közéleti szereplőket, akiket szerinte megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezeltek azért, mert kritikát fogalmaztak meg vagy kiálltak másokért.
A miniszterelnök szerint valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan sebekre. Úgy fogalmazott: a megbocsátás nem felejtés.
A nemzeti megbékélésről beszélt
Magyar Péter szerint az elmúlt évek legsúlyosabb bűne az volt, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral. Úgy látja, egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg az állandó félelemkeltés és ellenségképzés.
A kormányfő szerint most a nemzet újraegyesítésének munkája következik. Hangsúlyozta, hogy a haza nem kiváltság, hanem közös otthon, amelynek minden polgár felé ugyanazzal a tisztelettel, méltósággal és felelősséggel kell fordulnia.
Ady Endrét idézve azt mondta: „minden ember: fenség”. Ezzel azt akarta kifejezni, hogy minden ember számít, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy úgy érezze, a magyar állam érte is dolgozik.
Működő és emberséges Magyarországot ígért
A miniszterelnök azt ígérte, lépésről lépésre, tégláról téglára építik újra az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt.
A jövő Magyarországáról azt mondta: működő és emberséges államot akarnak. Működőt, mert az államnak végre el kell végeznie a dolgát: gyógyítani, tanítani, védeni, közlekedést szervezni, biztonságot adni, esélyt teremteni, és pontosan elszámolni a rábízott vagyonnal. Emberségest, mert minden döntés mögött emberi sorsok vannak.
Beszélt arról is, hogy olyan országot szeretnének építeni, amely hazavárja a külföldön élő magyarokat, ahol a munka tisztes megélhetést biztosít, ahol a bérek felzárkóznak az európai szinthez, ahol az adórendszer igazságosabb és kiszámíthatóbb lesz, és ahol a gazdaság gyarapodásából végre a családok is részesülnek.
Európai, de önrendelkező Magyarországot vázolt fel
Magyar Péter szerint Magyarország helye Európában van, de nem alárendelt szerepben, hanem erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő országként. Azt mondta, olyan Magyarországot építenek, amelynek újra van becsülete Európában és a világban, amely nem sodródik ki saját szövetségi rendszeréből, de nem is hajbókol idegen érdekek előtt.
Kijelentette: a nemzeti önrendelkezés kormánya lesznek, ugyanakkor helyreállítják Magyarország nemzetközi hitelességét, újjáépítik a szövetségi kapcsolatokat, és hazahozzák azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereket és vállalatokat illetik meg.
Alkotmányos felülvizsgálat és cikluskorlát jöhet
A beszéd végén Magyar Péter az Országgyűlés képviselőihez is fordult. A Tisza kétharmados többségét különösen nagy felelősségnek nevezte, és arra figyelmeztette saját politikai oldalát, hogy a választási győzelem nem jelent tévedhetetlenséget.
Bejelentette: elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát, hogy soha többé ne alakulhasson ki az eddigiekhez hasonló mértékű hatalmi koncentráció. Megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítják a valódi intézményi függetlenséget, és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását.
Ez az egyik legfontosabb intézményi ígéret volt a beszédben, mert közvetlenül arra utalt, hogy az új kormány saját hatalmát is korlátok közé kívánja szorítani.
Az ellenzékhez is üzent
Magyar Péter a Fidesz képviselőihez is szólt. Azt mondta, a parlamenti munkát a kölcsönös tisztelet megadásával kezdik, ugyanakkor leszögezte, hogy a jogellenes, manipulatív választási módszereket ki kell vezetni a magyar közéletből.
Az ellenzéknek azt üzente: történelmi súlya lesz annak, hogyan szavaznak az ügynökakták nyilvánosságra hozása, a közvagyon sorsának feltárása és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása ügyében.
Azt kérte tőlük, legyenek szigorú bírálók, ha a kormány hibázik, de legyenek partnerek abban, hogy Magyarország tiszta, átlátható és minden magyar közös országa legyen.
A szabadság felelősségéről beszélt
Beszéde végén Magyar Péter az 1990-es első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülését és Varga Béla kisgazda politikus gondolatát idézte: „Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.”
A miniszterelnök szerint ez a mondat ma is aktuális. Úgy fogalmazott, a szabadság nem garancia, hanem felelősség: felelősség a hazáért, egymásért, a gyerekekért, az idősekért, a jövőért és a közös államért.
Magyar Péter beszéde így nemcsak kormányprogramként, hanem erkölcsi-politikai hitvallásként is értelmezhető volt. A következő hetekben dőlhet el, hogy a szavakból milyen gyorsan lesznek törvények, intézményi döntések és valódi kormányzati lépések.
