Újabb veszélyes, több szempontból is megterhelő időjárási helyzet alakult ki Magyarországon. 2026. augusztus 7-én, pénteken az ország időjárása gyakorlatilag kettészakadhat: miközben délen és a középső országrészben továbbra is a nagy hőség okozhat gondot, főként a Dunától keletre zivatarcellák indulhatnak be, amelyekhez viharos szél, jégeső és felhőszakadás is társulhat. A Tudásfája cikke a HungaroMet péntek hajnali veszélyjelzése alapján írta meg, hogy az ország valamennyi vármegyéjében érvényben van valamilyen figyelmeztetés.
A HungaroMet 2026. augusztus 7-én 05:47-kor kiadott szöveges figyelmeztetése szerint napközben főként a Dunától keletre várhatók szórványosan zivatarok. Ezeket a cellákat 60–80 km/órás széllökések kísérhetik, de helyenként akár 80–90 km/óránál is erősebb széllökés előfordulhat. A zivatarok mellett kisebb, 2 centiméter alatti jég, valamint 10–30 milliméter intenzív csapadék is kialakulhat, az Északi-középhegységben és az Észak-Alföldön pedig helyenként felhőszakadás sem kizárt.
A helyzet azért különösen kellemetlen, mert nem egyszerűen zivataros napra kell készülni, hanem hőség és viharveszély egyszerre jelentkezhet. A déli és középső országrészben a napi középhőmérséklet 27 fok körül vagy afelett alakulhat, máshol többfelé 25 fok körüli napi középérték várható. Ez azt jelenti, hogy a levegő nemcsak délután melegszik fel erősen, hanem az éjszakai lehűlés is gyenge lehet, ami tovább fokozza a szervezet terhelését.
A „kettészakad az ország” kifejezés most nagyon találó. Nyugaton és a Dunántúl több részén inkább a hőség, illetve a front mögötti szelesebb, frissebb idő lehet a fő téma, míg keleten és északkeleten a labilisabb levegő miatt nagyobb eséllyel pattanhatnak ki zivatarok. Ez nem jelenti azt, hogy a Dunántúlon sehol sem lehet zápor vagy zivatar, de a legnagyobb kockázat jelen állás szerint a Dunától keletre eső térségekben van.
A HungaroMet veszélyjelzése alapján tíz vármegyében zivatarveszély miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben: Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye érintett. Ezekben a térségekben a villámlás az elsődleges veszélyforrás, de a szélerősödést, jégesőt és intenzív csapadékot sem szabad félvállról venni.
A cellák várhatóan nem egybefüggő esőzést hoznak, hanem szórványosan, kisebb-nagyobb gócokban alakulhatnak ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lehet olyan település, ahol rövid idő alatt leszakad az ég, viharos széllel és jéggel, miközben néhány kilométerrel arrébb alig esik valami. Éppen ezért az ilyen időjárási helyzeteket nehéz településszinten órákkal előre pontosan megmondani.
A legnagyobb veszélyt a hirtelen megerősödő szél jelentheti. A 60–80 km/órás széllökések már ágakat törhetnek, felboríthatják a könnyebb kerti tárgyakat, elmozdíthatják a napernyőket, kukákat, virágládákat vagy kisebb udvari berendezéseket. Ha pedig helyenként 80–90 km/óránál is erősebb lökések jelentkeznek, akkor már kisebb károk is előfordulhatnak, főleg a zivatarok közvetlen környezetében.
Érdemes még a viharok megérkezése előtt körbenézni az udvaron, erkélyen, teraszon. Amit a szél felkaphat, azt jobb fedett helyre vinni vagy rögzíteni. A vihar közeledésekor már nem ajánlott kimenni a tárgyakért, mert ilyenkor a hirtelen széllökések, a villámlás és a lezúduló eső egyszerre teremthetnek veszélyes helyzetet.
A jégeső sem kizárt, még ha a jelenlegi figyelmeztetés szerint többnyire 2 centiméternél kisebb jégszemekről lehet szó. Ez elsőre nem tűnik soknak, de a veteményesben, gyümölcsfákon, szőlőben, virágoskertekben és érzékenyebb növényekben már ekkora jég is komoly kárt tehet. Autóknál is okozhat kisebb sérüléseket, főleg akkor, ha a jég erős széllel együtt érkezik.
A másik fontos veszély a rövid idő alatt lezúduló csapadék. A HungaroMet szerint a zivatarcellákból jellemzően 10–30 milliméter eső hullhat, de északon, főként az Északi-középhegységben és az Észak-Alföld egyes részein helyenként 30 millimétert meghaladó felhőszakadás is kialakulhat. Ez már elég ahhoz, hogy rövid idő alatt megteljenek az árkok, víz alá kerüljenek mélyebben fekvő útszakaszok, pincék, aluljárók vagy rossz vízelvezetésű utcák.
A száraz, keményre sült talaj külön problémát jelenthet. A hosszabb száraz, forró időszak után a talaj sok helyen nem tudja azonnal elnyelni a hirtelen lezúduló vizet. A csapadék egy része egyszerűen lefolyhat a felszínen, főleg lejtős területeken, hegyvidéken vagy mezőgazdasági táblákon. Emiatt a zivatar rövid időre látványos elöntéseket okozhat, miközben a mélyebb talajrétegek továbbra sem kapnak elegendő nedvességet.
Közlekedésben ez különösen veszélyes lehet. Autóval nem szabad ismeretlen mélységű vízbe hajtani, mert ránézésre nem lehet megállapítani, milyen mély a víz, milyen állapotban van alatta az útburkolat, vagy nincs-e ott kátyú, nyitott csatornafedél, hordalék. Egy hirtelen felhőszakadás után percek alatt megváltozhatnak az útviszonyok.
Az Északi-középhegység térségében a felhőszakadás és a villámveszély miatt a kirándulóknak is különösen óvatosnak kell lenniük. Hegyekben, kilátóknál, nyílt gerinceken, erdei tisztásokon sokkal veszélyesebb lehet a zivatar, mint városi környezetben. A villámveszély már akkor fennállhat, amikor a csapadék még nem érkezett meg, de a mennydörgés már hallható vagy a felhők gyorsan sötétednek.
A vízpartokon ugyanez a helyzet. Ha valaki strandon, horgászat közben, SUP-on, gumimatracon vagy csónakban van, már a távoli mennydörgésnél ki kell jönni a vízből. A villám nemcsak közvetlenül a zivatar alatt veszélyes, hanem a cella környezetében is. Nyílt vízen pedig a hirtelen feltámadó szél nagyon gyorsan elsodorhatja a könnyű vízi eszközöket.
Közben az ország déli és középső részén továbbra is a hőség lehet a fő probléma. A Tudásfája cikke szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Somogy és Tolna vármegyében másodfokú hőségfigyelmeztetés van érvényben, mert a napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedhet. Ez nemcsak délutáni kánikulát jelent, hanem azt is, hogy az éjszakai órák sem hoznak elég enyhülést.
Nyolc vármegyében elsőfokú hőségfigyelmeztetés szerepel: Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala vármegyében a napi középhőmérséklet 25 fok fölött alakulhat. Ez alacsonyabb fokozat, de többnapos hőség után még ez is komoly megterhelést jelenthet.
Különösen nehéz lehet a helyzet Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrád-Csanádban, ahol a hőség és a zivatarveszély egyszerre jelentkezhet. Ez azt jelenti, hogy a nap nagy részében még fullasztó meleg lehet, majd rövid idő alatt megérkezhetnek a sötét felhők, a szél, a jég és az intenzív eső. Az ilyen váltás a szervezetet is megterheli, főleg időseknél, krónikus betegeknél, szív- és érrendszeri problémákkal élőknél.
A hőség miatt továbbra is nagyon fontos a folyadékpótlás. Nem szabad megvárni, amíg erős szomjúság jelentkezik, mert az már a szervezet jelzése, hogy folyadékhiány kezd kialakulni. A legjobb, ha egész nap rendszeresen, kisebb mennyiségekben iszunk vizet. A cukros üdítők, energiaitalok, alkoholos italok és túl sok kávé nem helyettesítik a vizet, sőt nagy melegben ronthatják is a közérzetet.
A gyerekekre és idősekre különösen figyelni kell. Ők sokszor nem jelzik időben, hogy szomjasak, vagy nem érzékelik olyan pontosan a kiszáradás jeleit. A bágyadtság, fejfájás, szédülés, szájszárazság, sötét vizelet, zavartság vagy szokatlan fáradtság figyelmeztető jel lehet. Ilyenkor pihenésre, árnyékra és folyadékra van szükség.
A pénteki nap tehát többféle veszélyt hozhat egyszerre. A déli, középső és részben nyugati térségekben a hőterhelés maradhat erős, keleten és északkeleten viszont egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a zivatarokra. Nem mindegy, hogy valaki hol tartózkodik: az ország egyik részén a legfontosabb tanács a hőség elleni védekezés, máshol a viharok követése és a gyors reagálás.
A radarképet érdemes napközben többször ellenőrizni. Az Időkép radarképe például azt mutatja, hogy az országban hol esik éppen, és milyen irányban mozognak a csapadékgócok. Nyári zivatarhelyzetben ez különösen hasznos, mert a cellák gyorsan fejlődhetnek, erősödhetnek vagy éppen legyengülhetnek.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a veszélyjelzés nem garantálja, hogy az adott vármegye minden településén vihar lesz. A HungaroMet is felhívja a figyelmet arra, hogy a figyelmeztetés azt jelenti: az időjárási feltételek kedvezőek az adott veszélyes jelenség kialakulásához, de nem biztos, hogy az minden ponton bekövetkezik. Ezért lehet az, hogy valahol komoly vihar pusztít, pár településsel arrébb pedig szinte semmi nem történik.
A szabadtéri programokat ma különösen körültekintően kell szervezni. Strandolás, kirándulás, horgászat, kerékpározás, kerti rendezvény, szabadtéri munka vagy hosszabb autóút előtt nem elég reggel megnézni az előrejelzést, érdemes indulás előtt közvetlenül is ellenőrizni az aktuális radart és riasztásokat. Egy délutáni zivatarhelyzet akár egy-két óra alatt is teljesen más képet mutathat.
Aki autóval indul útnak, vigyen magával vizet, tartsa feltöltve a telefonját, és számoljon azzal, hogy záporok-zivatarok környezetében hirtelen romolhatnak a látási viszonyok. A nagy intenzitású esőben a féktávolság megnő, az utak csúszóssá válhatnak, a hirtelen széllökések pedig főleg kamionok, buszok, lakókocsik és magasabb járművek esetében lehetnek veszélyesek.
A kerttulajdonosok számára a zivatar egyszerre lehet remény és veszély. A növényeknek jól jönne az eső, de a jégeső, a viharos szél és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék kárt okozhat. Ahol lehet, érdemes a cserepes növényeket védettebb helyre tenni, az üvegházakat, fóliasátrakat, kerti bútorokat, napvitorlákat rögzíteni.
A városokban a hirtelen esőzés másfajta gondot okozhat. Rövid idő alatt eldugulhatnak a csatornák, összegyűlhet a víz az aluljárókban, mélygarázsok bejáratánál, mélyebben fekvő utcákban. Budapest és az agglomeráció esetében már egy rövid, intenzív zivatar is komoly torlódást okozhat, különösen délutáni forgalomban.
A mai helyzet egyik tanulsága, hogy a hőhullámok lezárása nem mindig csendes, kellemes lehűléssel történik. Gyakran éppen a forró, labilis levegő és a közeledő hidegebb légtömeg találkozása indítja be a zivatarokat. Ilyenkor a felfrissülés ára sokszor viharos szél, jégeső, felhőszakadás és villámtevékenység lehet.
Összességében 2026. augusztus 7-én, pénteken olyan időjárási helyzetre kell készülni, amelyben az ország egyik részén továbbra is a hőség, a másik részén pedig a zivatarcellák jelenthetik a fő veszélyt. Főként a Dunától keletre alakulhatnak ki zivatarok, helyenként viharos, akár 80–90 km/órát meghaladó széllökéssel, kisebb jéggel és intenzív csapadékkal. Délen és középen közben maradhat a magas napi középhőmérséklet, vagyis a hőség sem enged teljesen.
A legfontosabb tanács ma: figyeljük a radart, kövessük az aktuális riasztásokat, ne induljunk el felelőtlenül szabadtéri programra, és vegyük komolyan mind a hőséget, mind a zivatarveszélyt. Ha mennydörgést hallunk, húzódjunk zárt épületbe vagy autóba, vízpartról azonnal menjünk biztonságos helyre, a hőségben pedig igyunk rendszeresen vizet, különösen gyerekeknél, időseknél és betegeknél.
