Komoly változás készül a magyar várandósgondozásban a szifiliszes megbetegedések meredek emelkedése miatt. A kormány augusztus közepén bejelentette, hogy az eddigi első trimeszteri szűrés mellé a második trimeszterben is kötelező szifiliszvizsgálatot vezetnek be, bizonyos magas kockázatú vagy várandósgondozásból kimaradó nőknél pedig a szüléskor gyorstesztet is alkalmaznának. A cél egyértelmű: minél több anyai fertőzést időben felismerni, és megakadályozni, hogy a Treponema pallidum baktérium a magzatot is megfertőzze.
Van azonban egy fontos jogi részlet, amelyet a hírek egy része nem hangsúlyoz eléggé. 2026. augusztus 20-án a kormány politikai döntése már megszületett, de a végrehajtáshoz szükséges rendeletmódosítás még társadalmi egyeztetés alatt áll, amelynek határideje augusztus 21. A tervezet szeptember 1-jei hatálybalépéssel számol. A jelenleg hatályos várandósgondozási rendeletben továbbra is az első trimeszterben szerepel kötelező VDRL-szifiliszszűrés, a második trimeszteri ismétlés még nem jelent meg a hatályos Jogtár szövegében.
Ez tehát nem azt jelenti, hogy a szigorítás bizonytalan vagy visszavonták volna. A kormány bejelentette a bevezetését, a normaszöveg pedig elkészült, de a „már hatályos” és a „bevezetéséről döntöttek” között jogilag fontos különbség van.
Kétszer szűrnék a várandósokat szifiliszre
A jelenlegi rendszerben a szifilisz szerológiai szűrése a várandósság első harmadában része a kötelező vizsgálatoknak. A módosítás ezt egészítené ki egy újabb ellenőrzéssel: a tervezet szerint a 24. és a 28. terhességi hét között ismét meg kellene vizsgálni a várandóst szifiliszre.
A második vizsgálatnak nagyon egyszerű oka van. Egy negatív első trimeszteri teszt csak azt mutatja meg, hogy az adott időpontban nem igazolható fertőzés. A várandós a terhesség későbbi szakaszában is megfertőződhet, így egy hónapokkal korábbi negatív eredmény önmagában nem zárja ki a később szerzett szifiliszt. Az ECDC ezért európai szinten is azt hangsúlyozza, hogy a várandósság alatti ismételt szűrésnek komoly szerepe lehet a veleszületett szifilisz megelőzésében.
A tervezet azt is előírná, hogy a kétes vagy pozitív szűrőeredményt más módszerrel meg kell erősíteni. Ez lényeges, mert a szűrővizsgálat önmagában nem minden esetben jelenti a szifilisz végleges diagnózisát: a pozitív eredményt az előírt laboratóriumi vizsgálatokkal és orvosi értékeléssel kell megerősíteni.
A szülőszobán is jöhet a gyorsteszt
A másik nagy változás azokat a nőket érintené, akik valamilyen okból kimaradtak a rendszeres várandósgondozásból, illetve akiknél magasabb a szifiliszfertőzés kockázata. A tervezet szerint ilyen esetben a szülést levezető orvosnak szifilisz-gyorstesztet kellene végeznie a szülőszobán, az eredményről pedig haladéktalanul értesíteni kellene az újszülött ellátását végző orvost.
Ennek különösen nagy jelentősége lehet azoknál, akiknél a terhesség során nem történt megfelelő szűrés, vagy akik csak közvetlenül a szülés előtt kerülnek kapcsolatba az egészségügyi rendszerrel. A gyorstesztek perceken belül eredményt adhatnak, így a fertőzés gyanúja esetén az orvosok jóval gyorsabban dönthetnek a szükséges további vizsgálatokról és kezelésről. A WHO szerint a gyors szifilisztesztek éppen azért fontos eszközök, mert lehetővé teszik a fertőzés gyors felismerését és a kezelés mielőbbi megkezdését.
A szülőszobai gyorsteszt egyébként nem teljesen új gondolat Magyarországon. Az NNGYK már korábban is biztosított teszteket a szülészetek számára, és a szakmai gyakorlatban a gondozatlan vagy kockázatos terhességeknél alkalmaztak ilyen vizsgálatokat. Az új szabályozás ennek jogi és országosan egységesebb keretet adna.
A már várandós nőket is érintené a változás
A normaszöveg egyik fontos része, hogy nem kizárólag azokra vonatkozna, akik a szabály hatálybalépése után esnek teherbe. A tervezet a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is alkalmazná az új előírásokat.
Ha például a rendelet hatálybalépésekor egy várandós már túlhaladt azon az időszakon, amikor a második trimeszteri vizsgálatot el kellett volna végezni, a tervezet szerint a következő gondozási alkalommal kellene pótolni a szűrést. A jelenlegi tervezet szeptember 1-jei hatálybalépéssel számol, de ezt a dátumot a végleges kihirdetett rendelet alapján lehet majd biztosnak tekinteni.
Ezért annak, aki jelenleg várandós, nem érdemes pusztán internetes hírek alapján eldöntenie, mikor kell vizsgálatra mennie. A konkrét időpontot és a szükséges laborvizsgálatokat a gondozást végző orvossal vagy védőnővel kell egyeztetni.
Riasztóan emelkedik a szifiliszes esetek száma Magyarországon
A szigorítás hátterét az elmúlt évek statisztikái magyarázzák. Az NNGYK előzetes, részben tisztított negyedéves adatai szerint 2023-ban 1157, 2024-ben 1503, 2025-ben pedig már 2053 szifiliszes esetet jelentettek Magyarországon. Ez mindössze két év alatt csaknem 80 százalékos emelkedést jelent.
A tendencia 2026-ban sem fordult meg. Az első félévben 1369 bejelentett esetet tartalmaztak az előzetes adatok, miközben 2025 első hat hónapjában 782 esetet regisztráltak. Vagyis egy év alatt közel 75 százalékos emelkedés látható az azonos időszakot összevetve.
A növekedést hosszabb távon is jól mutatja a Semmelweis Egyetem korábbi összesítése: 2015-ben még mindössze 617 diagnosztizált szifiliszes esetet tartottak nyilván Magyarországon. 2024-re ez már 1503-ra emelkedett.
A veleszületett szifilisz adatai még aggasztóbbak
A várandósgondozás szigorítása szempontjából nem is az összes fertőzött száma a legfontosabb, hanem az, hogy egyre több magzatot és újszülöttet érint a betegség. Az NNGYK negyedéves, előzetes statisztikáiban 2023-ban 7, 2024-ben 32, 2025-ben 74 veleszületett szifiliszes eset szerepelt, 2026 első hat hónapjában pedig már 63.
Ez önmagában azt jelenti, hogy az idei első féléves adat már megközelítette a teljes 2025-ös előzetes éves esetszámot. Ráadásul az NNGYK adatainak lábjegyzete szerint az összesítés nem tartalmazza valamennyi, laboratóriumilag igazolt Treponema pallidum-fertőzéshez kapcsolódó elhalt magzatot, ezért a terhességekhez kötődő tényleges egészségügyi teher súlyosabb lehet annál, mint amit az egyszerű esetszám mutat.
Itt azonban érdemes egy fontos adatmagyarázatot tenni. Az előzetes negyedéves adatok és a később feldolgozott NNGYK-adatok eltérhetnek egymástól. Az NNGYK később feldolgozott, minisztériumi megkeresésre közölt adatai szerint 2025-ben végül 2467 szifiliszes megbetegedést és 91 veleszületett szifiliszes esetet tartottak nyilván. Ezek közül 19 eset méhen belüli magzati, 7 pedig újszülött-halálozással végződött.
A 2026-os frissebb, július 6-ig feldolgozott adatok már 81 veleszületett szifiliszes esetet jeleztek. Ezek közül 18 esetben méhen belüli magzati halálozás, további 4 esetben újszülött-halálozás történt.
Ezért különösen fontos, hogy egy cikk ne keverje össze az előzetes negyedéves adatokat a később feldolgozott statisztikákkal. Mindkettő hivatalos adatforrásból származhat, de eltérő időpontban és eltérő feldolgozottsági szinten készült.
Egyre nagyobb arányban érinti a nőket is
A hazai járvány másik jelentős változása, hogy a fertőzések között egyre nagyobb a nők aránya. 2023-ban még 30 százalék alatt volt a női esetek részesedése, 2026 első negyedévében azonban már 42,3 százalékot, a második negyedévben pedig 46,4 százalékot tett ki.
Ez közegészségügyi szempontból azért különösen lényeges, mert ha a fertőzés nagyobb arányban jelenik meg a fogamzóképes korú nők körében, automatikusan nő annak kockázata is, hogy várandósság alatt fel nem ismert szifilisz fordul elő. A veleszületett fertőzés azonban megfelelő terhességi szűréssel és időben megkezdett kezeléssel nagyrészt megelőzhető.
Ez az egyik legerősebb érv amellett, hogy egyetlen korai negatív teszt helyett a várandósság során ismételt vizsgálat történjen.
Heves vármegyében különösen magas az esetszám
A fertőzések földrajzi eloszlása sem egyenletes. Az NNGYK előzetes 2026 első féléves adatai szerint Budapesten 429 esetet jelentettek, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 156-ot, Bács-Kiskunban 126-ot, Hevesben 125-öt, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 106-ot.
A lakosság számához viszonyítva Heves vármegye állt a legrosszabbul, 100 ezer lakosra 44,2 bejelentett esettel. Jász-Nagykun-Szolnokban ez a mutató 30,3, Szabolcs-Szatmár-Beregben 30,0, Bács-Kiskunban 25,7, Budapesten pedig 25,5 volt, miközben az országos átlag 14,4 esetet tett ki százezer lakosra.
A különbségek arra is rámutatnak, hogy az országos szűrés mellett helyi prevencióra, tájékoztatásra és a nehezebben elérhető társadalmi csoportok egészségügyi rendszerbe történő bevonására is szükség lehet.
Miért veszélyes a szifilisz várandósság alatt?
A szifiliszt a Treponema pallidum nevű baktérium okozza, és elsősorban szexuális úton terjed. A probléma egyik legnagyobb része, hogy a fertőzés hosszabb ideig tünetmentes maradhat, ezért valaki úgy is továbbadhatja, illetve úgy is lehet várandós, hogy nem tud a fertőzéséről.
Várandósság alatt a baktérium a méhlepényen keresztül a magzatba is átjuthat. A veleszületett szifilisz következménye lehet vetélés, halvaszületés, koraszülés, újszülöttkori betegség, illetve később megjelenő idegrendszeri, hallási, látási, csont- és fejlődési problémák. Az ECDC szerint kezeletlen korai anyai szifilisz esetén különösen magas a magzati fertőződés kockázata.
A fertőzés ugyanakkor kezelhető. A nemzetközi szakmai ajánlások szerint várandósságban a penicillin az a kezelés, amelynek bizonyított hatása van a magzati fertőzés kezelésében és a veleszületett szifilisz megelőzésében. A kezelés pontos módját mindig a fertőzés stádiuma és az orvosi vizsgálat alapján határozzák meg.
Miért nem elég egyszer szűrni?
Képzeljünk el egy várandóst, akinek a terhesség 10. hetében negatív a szifilisztesztje. Ha a 16. vagy a 20. héten fertőződik meg, az első vizsgálat természetesen ezt már nem tudja kimutatni, hiszen akkor még nem történt meg a fertőzés. Ha nincs újabb teszt, a betegség akár a szülésig rejtve maradhat.
Éppen ezt a rést próbálja bezárni a második trimeszteri ismételt szűrés. Az ECDC 2026-os értékelése külön kiemelte, hogy még egy első trimeszterben negatív várandós is megfertőződhet később, miközben az EU/EGT országainak csak körülbelül felében van valamilyen ismételt szűrési politika.
A magyar tervezet ezért a 24–28. hét közötti ismételt vizsgálatot választaná, miközben a gondozatlan vagy magas kockázatú eseteknél a szülés körüli gyorsteszt adna egy utolsó biztonsági hálót.
Európában is történelmi szintre emelkedett a szifilisz
A magyar helyzet nem elszigetelt. Az ECDC 2026 májusában közzétett éves jelentése szerint 2024-ben 45 577 igazolt szifiliszes esetet jelentettek az EU/EGT 29 országából, ami 10,8 esetet jelentett százezer lakosra. 2015 és 2024 között a bejelentési arány több mint megduplázódott.
Bár továbbra is jóval magasabb a férfiak körében regisztrált fertőzések száma, az ECDC már 2021 óta tartós növekedést lát a heteroszexuális férfiak és nők között is. Ez különösen azért jelent problémát, mert a fogamzóképes korú nők körében növekvő fertőzésszám közvetlenül összefügghet a veleszületett szifilisz gyakoribbá válásával.
A veleszületett esetek száma Európában is erősen megugrott. 2024-ben 140 igazolt esetet jelentettek 14 EU/EGT-országból, szemben a 2023-as 78 esettel. Bulgária, Magyarország és Portugália együtt a 2024-ben bejelentett veleszületett esetek 62 százalékát adta.
Az összehasonlítható adatokat folyamatosan szolgáltató országokban 2015 és 2024 között 243 százalékkal nőtt a veleszületett szifiliszes esetek száma.
Nem csak az óvszerhasználatról szól a probléma
A fertőzések emelkedésének nincs egyetlen egyszerű oka. Az ECDC szerint szerepet játszhatnak a szűréshez való hozzáférés különbségei, a fertőzésekhez kapcsolódó stigma, a megelőző programok hiányosságai, valamint a szexuális magatartás változásai. A megfelelő tesztelés, a fertőzött személyek kezelése és a partnerek vizsgálata egyaránt szükséges a terjedés visszaszorításához.
Az óvszer következetes használata jelentősen csökkenti a szifilisz és más nemi úton terjedő fertőzések kockázatát, de nem jelent teljes védelmet, mert a szifiliszes elváltozások olyan bőrfelületen is megjelenhetnek, amelyet az óvszer nem fed.
A betegséghez kapcsolódó szégyenérzet különösen káros lehet. Ha valaki a stigma miatt nem mer szűrésre menni vagy nem tájékoztatja partnerét, azzal a fertőzés továbbterjedésének esélyét növeli. A szifilisz orvosi probléma, amely vizsgálattal felismerhető és megfelelő kezeléssel gyógyítható.
Mi történik pozitív szűrés esetén?
Egy pozitív szűrőeredmény nem olyan dolog, amelyből az érintettnek önállóan kellene következtetéseket levonnia. A tervezet is megerősítő vizsgálattal számol, az orvos pedig a laboreredmények, a korábbi vizsgálatok, a tünetek és az előzmények alapján állapítja meg, hogy fennáll-e fertőzés és milyen stádiumban.
Várandósságban különösen fontos, hogy a kezelés ne késlekedjen. A CDC szerint a penicillin G az egyetlen olyan antibiotikum, amelynek dokumentált hatásossága van a magzati fertőzés kezelésében és a veleszületett szifilisz megelőzésében; a pontos kezelési rendet azonban minden esetben orvos határozza meg.
A megfelelően és időben kezelt anyai fertőzés jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy a gyermek szifilisszel szülessen. Ez magyarázza, miért nem egyszerű adminisztratív változtatás a szűrés kiterjesztése: a második vérvétel mögött konkrétan megelőzhető magzati és újszülöttkori megbetegedések állnak.
Az EESZT-ben is változott a szabályozás
A szűrés kiterjesztését egy másik egészségügyi változtatás is kiegészíti. Korábban előfordulhatott, hogy a várandós szifiliszvizsgálatának eredménye ugyan bekerült az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, de annak különösen érzékeny jellege miatt a várandósgondozást végző szakember nem láthatta automatikusan az adatot. A 2026-ban elfogadott egészségügyi adatkezelési törvénymódosítás ezt a problémát igyekszik rendezni.
A cél az, hogy a várandósgondozást végző orvos, szülésznő, védőnő vagy a szülést levezető kezelőorvos hozzáférhessen a releváns szifiliszadatokhoz akkor is, ha a vizsgálatot más szolgáltató végezte. Ez azért fontos, mert egy pozitív eredmény csak akkor tudja megvédeni a magzatot, ha az információ időben eljut ahhoz az orvoshoz, aki a kezelést el tudja indítani.
Akkor most kötelező már a második vizsgálat vagy sem?
2026. augusztus 20-án a legpontosabb válasz az, hogy a kormány már döntött a második szifiliszszűrés bevezetéséről, de a végrehajtó rendelet végleges hatálybalépése még előttünk áll. A rendelettervezet társadalmi egyeztetése augusztus 21-ig tart, a tervezet pedig szeptember 1-jei hatálybalépést irányoz elő.
A jelenleg hatályos 26/2014. EMMI rendelet online Jogtár-szövegében a kötelező szifilisz/VDRL-vizsgálat továbbra is az első trimeszteri vizsgálatok között szerepel, míg a második trimeszter kötelező vizsgálatai között jelenleg ultrahang, terheléses vércukorvizsgálat, vérkép és vizeletvizsgálat található.
Ez a különbség azért fontos, mert az egészségügyi szabályoknál mindig a kihirdetett, hatályos normaszöveg az irányadó. A kormány bejelentése alapján azonban a rendszer egyértelműen a kétszeri várandóssági szifiliszszűrés irányába változik.
A szigorítás mögött valódi közegészségügyi vészjelzés áll
Az elmúlt évek adatait egymás mellé téve jól látható, miért került a kérdés ilyen gyorsan a kormány és az egészségügyi szakma napirendjére. Néhány év alatt többszörösére nőtt a veleszületett esetek száma, a női fertőzöttek aránya közelít az 50 százalékhoz, és már magzati, valamint újszülött-halálozások is kapcsolódnak a járványhoz.
Közben olyan fertőzésről van szó, amelynek szűrése viszonylag egyszerű, kezelése régóta ismert, és várandósság alatt időben felismerve sok tragédia megelőzhető. Éppen ezért a második trimeszteri ismételt vizsgálat és a szülőszobai gyorsteszt nem felesleges pluszvizsgálatként, hanem egy újabb biztonsági lépcsőként értelmezhető.
A legfontosabb üzenet pedig nem az, hogy minden várandósnak tartania kellene a fertőzéstől. Sokkal inkább az, hogy a szifilisz akár tünetmentesen is jelen lehet, ezért a laboratóriumi szűrésnek kiemelt szerepe van. Aki várandós, annak a saját gondozási rendjét mindig a kezelőorvosával és védőnőjével érdemes egyeztetnie.
