Nyilvánosságra került Sulyok Tamás záró vagyonnyilatkozata, miután megszűnt a köztársasági elnöki megbízatása. A dokumentum alapján a volt államfő jelentős ingatlanvagyonnal és több tízmillió forintos pénzügyi megtakarítással rendelkezik, miközben továbbra sincs saját autója vagy nagy értékű ingósága. A vagyonnyilatkozat megjelenése azért is váltott ki nagy figyelmet, mert Sulyok Tamás távozása után ismét előkerült a volt köztársasági elnököknek járó juttatások kérdése is.
A záró vagyonnyilatkozat szerint Sulyok Tamás ingatlanvagyona több tételből áll. Két szegedi lakásban is tulajdonrésszel rendelkezik, ezek közül az egyik 45 négyzetméteres, a másik 117 négyzetméteres. Emellett szerepel a nyilatkozatban egy domaszéki szántó a rajta álló üdülőtanyával, valamint egy balatonkenesei telek és az azon található 90 négyzetméteres családi ház is. A dokumentum egy budapesti, II. kerületi, 72 négyzetméteres, garázzsal rendelkező társasházi lakást is felsorol.
Az ingatlanoknál fontos részlet, hogy a beszámolók szerint Sulyok Tamás több esetben nem teljes egészében, hanem tulajdonrészben birtokolja ezeket az ingatlanokat. Ez gyakori a vagyonnyilatkozatokban: nemcsak az számít, hogy valaki milyen ingatlanban érintett, hanem az is, mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik. A Pénzcentrum összefoglalója szerint az ingatlanok többségében felerészben tulajdonos.
A dokumentumból az is kiderül, hogy Sulyok Tamásnak továbbra sincs saját gépjárműve, és nagy értékű ingóságot sem tüntetett fel. Ez azért érdekes részlet, mert sok politikusi vagyonnyilatkozatnál az autók, műtárgyak, gyűjtemények vagy egyéb nagy értékű vagyontárgyak külön figyelmet kapnak. Sulyok esetében azonban a beszámolók szerint a hangsúly sokkal inkább az ingatlanokon és a pénzügyi megtakarításokon van.
A megtakarításoknál többféle pénzügyi eszköz szerepel. A HVG összesítése szerint Sulyok Tamásnak 17,9 millió forintja van állampapírban, 17,1 millió forintja nyugdíj-előtakarékossági számlán, 11,1 millió forintja kötvényekben, 41 millió forintja befektetési alapban, 354 ezer forintja részvényekben, 26,4 millió forintja bankszámlán, valamint további 9 millió forintos egyéb követelése. A lap szerint ezek együtt nagyjából 124 millió forintnyi, az ingatlanokon felüli mozdítható vagyont jelentenek.
Más összefoglalók némileg eltérő bontásban emelték ki a megtakarításokat. A Pénzcentrum például állampapírban 16,9 millió, kötvényekben 19,1 millió, nyugdíj-előtakarékossági számlán 13,8 millió, bankszámlakövetelésként pedig 28 millió forintot említett. Ez is mutatja, hogy a vagyonnyilatkozatoknál a pontos értelmezéshez mindig érdemes magát a dokumentumot vagy több megbízható összefoglalót is nézni, mert egyes lapok más kategóriákat emelhetnek ki vagy eltérő módon csoportosíthatják az adatokat.
A korábbi vagyonnyilatkozatához képest a HVG szerint Sulyok Tamás megtakarításai nőttek az elmúlt hónapokban. A lap azt írta, hogy a legutóbbi nyilatkozatban még körülbelül 116 millió forintnyi megtakarítás és követelés szerepelt, mostanra pedig ez nagyjából 124 millió forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a volt államfő az utolsó hivatali időszakában is növelte mozdítható vagyonát.
Sulyok Tamás jövedelmi helyzete is figyelmet kapott. A Pénzcentrum szerint a köztársasági elnöki fizetését nem kellett feltüntetnie a vagyonnyilatkozatban, ugyanakkor jelezte, hogy korábban, az Alkotmánybíróság elnökeként havi 1 és 5 millió forint közötti tiszteletdíjat kapott. A lap azt is írta, hogy köztársasági elnökként 2026 júliusáig bruttó 6,5 millió forint volt a havi fizetése, majd egy törvénymódosítás után ez bruttó 4,2 millió forintra csökkent.
A vagyonnyilatkozat azért váltott ki különösen nagy érdeklődést, mert Sulyok Tamás már nem tölti be a köztársasági elnöki tisztséget. A HVG szerint 2026. július 20. óta nincs hivatalban, miután a Tisza-többség által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás megszüntette a megbízatását. A lap megjegyezte: Sulyok aggályokat fogalmazott meg, de végül aláírta a módosítást, amely saját távozását is eredményezte.
A záró vagyonnyilatkozat megjelenése ezért nemcsak egy pénzügyi dokumentum, hanem politikai szempontból is fontos esemény. Egy volt államfő távozásakor a nyilvánosság joggal kíváncsi arra, milyen vagyoni helyzettel hagyja el hivatalát, különösen akkor, ha a megbízatás megszűnése komoly közjogi és politikai viták közepette történt.
A volt köztársasági elnökök juttatásai szintén nagy visszhangot kaptak. A Pénzcentrum szerint a hatályos szabályok alapján Sulyok Tamást – Áder Jánoshoz és Schmitt Pálhoz hasonlóan – élete végéig megilletheti a mindenkori hivatalban lévő köztársasági elnöknek járó összeg, valamint sofőrrel biztosított szolgálati gépkocsi, háromfős titkárság és ingyenes, rezsitámogatással kiegészített lakáshasználat is.
Ez a rész különösen érzékeny kérdés lehet a közvélemény számára. Sokan úgy látják, hogy egy volt államfőnek természetes módon jár bizonyos védelem és méltó ellátás, hiszen az ország egyik legmagasabb közjogi méltóságát töltötte be. Mások viszont azt kérdezik: indokolt-e élethosszig ilyen széles juttatási rendszer akkor is, ha valaki nem tölti ki teljes mandátumát.
Magyar Péter miniszterelnök korábban jelezte, hogy ezen a juttatási rendszeren változtatni kíván. A Pénzcentrum és a HVG is megemlítette, hogy a volt államfőknek járó ellátások rendszere politikai vita tárgyává vált, különösen Sulyok Tamás távozása után.
A vagyonnyilatkozatok szerepe elvileg az átláthatóság. A választók és az állampolgárok ezekből láthatják, milyen vagyoni helyzetben vannak a közjogi tisztséget betöltő személyek, és hogyan változik ez a vagyon a hivatali idő alatt vagy annak végén. Ugyanakkor a vagyonnyilatkozatok csak akkor igazán hasznosak, ha azok pontosak, összevethetők és könnyen értelmezhetők.
Sulyok Tamás esetében a kép vegyesen értelmezhető. Egyrészt a dokumentum alapján jelentős vagyonnal rendelkezik: több ingatlanban van tulajdonrésze és több mint százmillió forintnyi pénzügyi eszközhöz, megtakarításhoz vagy követeléshez köthető. Másrészt nem szerepel benne saját autó vagy nagy értékű ingóság, ami más politikusok nyilatkozataihoz képest szokatlanul visszafogott elem.
A közvélemény számára azonban nemcsak az a kérdés, hogy pontosan mennyi pénze és ingatlana van Sulyok Tamásnak, hanem az is, hogy milyen juttatások illetik meg ezután közpénzből. Ha a volt államfői ellátások változatlanul fennmaradnak, akkor a személyes vagyonán felül további állami juttatásokkal is számolhat. Ez magyarázza, miért lett a vagyonnyilatkozatból gyorsan politikai téma.
Összességében Sulyok Tamás záró vagyonnyilatkozata alapján öt ingatlanban rendelkezik tulajdonrésszel, saját autót nem tüntetett fel, mozdítható vagyona pedig a HVG összesítése szerint nagyjából 124 millió forint körül lehet. A dokumentum önmagában is érdekes, de a valódi politikai vita inkább arról szól, hogy a volt köztársasági elnököknek milyen juttatások járjanak a jövőben, különösen akkor, ha valaki nem tölti ki a mandátumát.
