Újabb politikai szócsata alakult ki Magyar Péter és Gulyás Gergely között, miután a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: lemond a képviselőcsoport vezetéséről. A döntés hátterében az Alaptörvény 17. módosítása áll, amely több közjogi változtatás mellett 12 éves cikluskorlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknél. Ez Gulyás Gergelyt is érintené, hiszen a szabály alapján a következő választáson már nem indulhatna képviselőként.
Magyar Péter a történtek után közösségi oldalán reagált, és azt állította, hogy a Fidesz-frakció ülésén Gulyás Gergely felvetette: a fideszes képviselők akár adják vissza a mandátumukat. Ez rendkívül erős politikai állítás, hiszen ha valóban ilyen javaslat elhangzott, az azt jelezheti, hogy a Fideszen belül is komoly bizonytalanság alakult ki az új közjogi helyzet miatt.
A 24.hu beszámolója szerint Gulyás később reagált erre, és cáfolta, hogy a frakció szavazott volna a mandátumok visszaadásáról. Azt azonban nem tagadta kategorikusan, hogy ilyen gondolat vagy felvetés egyáltalán elhangzott volna. A politikus azt hangsúlyozta, hogy a fideszes képviselők távolmaradása csak a hétfői ülésnapra szólt, vagyis nem általános parlamenti kivonulásról beszélt.
A helyzetet tovább élezte, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői bojkottálták a hétfői parlamenti ülést, amelyen az Alaptörvény módosításáról szavaztak. A módosításcsomag több ponton is átalakítaná a magyar közjogi rendszert: megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, 12 éves képviselői cikluskorlátot vezetne be, és az Alkotmánybíróság tagjainál is új életkori szabályt állítana fel.
Gulyás Gergely a lemondását azzal indokolta, hogy olyan embernek kell vezetnie a Fidesz-frakciót, aki 2030 után is indulhat választáson. Ez a mondat lényegében azt jelenti, hogy a készülő szabályozás miatt saját politikai mozgástere szűkülhet, ezért szerinte nem lenne helyes, ha továbbra is ő irányítaná a legnagyobb ellenzéki frakciót.
Magyar Péter számára ez politikailag erős muníció lett. A miniszterelnök azt próbálta bemutatni, hogy a Fidesz nem egyszerűen tiltakozik, hanem belső válságba került. Ha egy frakcióvezető valóban mandátum-visszaadást vet fel, majd lemond, az azt az üzenetet hordozhatja, hogy az ellenzéki oldal nem találja a helyét az új parlamenti erőviszonyok között.
A Fidesz viszont egészen másként értelmezi a helyzetet. A párt szerint a TISZA olyan közjogi átalakítást hajt végre, amely példátlan módon nyúl bele az intézményrendszerbe. Gulyás és más fideszes politikusok szerint nem demokratikus reformról, hanem politikai leszámolásról van szó, amely egyszerre érinti a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, az ügyészséget és a régi parlamenti szereplőket.
A történet egyik kulcskérdése az, hogy a mandátumkorlátozás mennyire általános szabály, és mennyire érinti célzottan a régi politikai szereplőket. A TISZA oldaláról ez a politikai megújulás és a hatalom bebetonozásának lebontása. A Fidesz oldaláról viszont a tapasztalt ellenzéki politikusok kiszorításának eszköze.
Magyar Péter reakciója azért is kapott nagy figyelmet, mert nemcsak Gulyás lemondását kommentálta, hanem a Fidesz egész parlamenti stratégiáját kérdőjelezte meg. Azt sugallta, hogy a bojkott, a lemondás és a mandátumokról szóló vita mind annak jele, hogy a Fidesz nehezen alkalmazkodik az ellenzéki szerephez.
Gulyás Gergely helyzete különösen szimbolikus. Hosszú éveken át a Fidesz egyik legismertebb arca volt: miniszterként, kormányzati kommunikációs szereplőként, majd frakcióvezetőként is meghatározó pozíciót töltött be. Mostani távozása ezért nem egyszerű személycsere, hanem egy politikai korszakváltás látványos jele is lehet.
Összességében a cikk lényege, hogy Magyar Péter szerint Gulyás Gergely lemondása mögött nemcsak a mandátumkorlátozás áll, hanem a Fidesz belső bizonytalansága is. Gulyás azt mondja, a frakciónak olyan vezetőre van szüksége, aki a jövőben is indulhat választáson, Magyar Péter viszont úgy értelmezi a történteket, hogy a Fideszben már a mandátumok visszaadásának gondolata is felmerült. A vita ezzel újabb frontot nyitott a TISZA és a Fidesz között, miközben az Alaptörvény-módosítás következményei még csak most kezdenek igazán kirajzolódni.
