Újabb éles fordulatot vett Sulyok Tamás és Magyar Péter konfliktusa. A köztársasági elnök hosszabb nyilatkozatban reagált az Alaptörvény 17. módosítására, amelynek egyik legvitatottabb pontja az ő államfői megbízatásának megszüntetése lenne. Sulyok Tamás szerint a javaslat nem egyszerű politikai vita része, hanem olyan közjogi lépés, amely alapvető alkotmányos kérdéseket vet fel.
A vita lényege, hogy Magyar Péter kormánya az Alaptörvény módosításával távolítaná el Sulyok Tamást a köztársasági elnöki tisztségből. A tervezet több ponton is átalakítaná a közjogi rendszert, de a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a jelenlegi államfő mandátuma a módosítás hatálybalépése után megszűnne. Több beszámoló szerint a javaslat nem megfosztási eljárással, hanem közvetlen alkotmánymódosítással rendezné Sulyok távozását.
Sulyok Tamás álláspontja szerint ez azért problémás, mert nem általános szabályt alkotna a jövőre nézve, hanem egy konkrét személyre szabott megoldásnak tűnik. A köztársasági elnök úgy látja, hogy az Alaptörvény nem használható arra, hogy egy aktuális politikai konfliktust egyetlen mondattal lezárjanak. Szerinte ha egy közjogi méltóságot el akarnak mozdítani, annak megvannak a jogállami keretei, és ezeket nem lehet egyszerűen megkerülni.
A köztársasági elnök üzenetének egyik legerősebb része az volt, hogy a hatalomközpontosítás veszélyére figyelmeztetett. Szerinte Magyarországon egyre világosabban körvonalazódik egy olyan folyamat, amely nagyon gyorsan halad, és felveti a kérdést, hogy ez az erő nem söpri-e el a nemzetközileg elismert jogállamisági elveket és a valódi képviseleti demokráciát.
Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a módosítás célja a korábbi rendszer által bebetonozott közjogi struktúrák lebontása. A miniszterelnök szerint az államot évtizedeken át foglyul ejtő rendszertől kell megszabadítani Magyarországot, és ennek részeként szükség van azoknak a személyi és intézményi pozícióknak az újragondolására, amelyek szerinte a korábbi hatalom fennmaradását szolgálták.
A 17. Alaptörvény-módosítás nemcsak Sulyok Tamásról szól. A tervezetben szerepelhet többek között az Alkotmánybíróság működését érintő változtatás, a bírói önigazgatás erősítése, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos szintre emelése is. Ugyanakkor a politikai vita középpontjába mégis az államfő eltávolítása került, mert ez a pont a legerősebben veti fel a személyre szabott jogalkotás gyanúját.
Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult, hogy tisztázzák: meddig terjedhet az alkotmánymódosító hatalom szabadsága, és lehet-e az Alaptörvényt úgy módosítani, hogy az konkrét személyek pozícióját érintse. Ez a kérdés azért különösen fontos, mert ha egy parlamenti többség bármikor alkotmánymódosítással szüntethetne meg közjogi mandátumokat, az alapjaiban változtatná meg az intézményi függetlenségről alkotott képet.
A helyzetet tovább élezi, hogy Magyar Péter szerint ha Sulyok Tamás nem írja alá az elfogadott módosítást a rendelkezésére álló határidőn belül, akkor megfosztási eljárás is indulhat ellene. Ez azt jelzi, hogy a konfliktus nem csupán politikai üzengetés, hanem nagyon konkrét közjogi lépések felé haladhat.
Fontos azonban különválasztani a politikai állításokat és a tényleges jogi helyzetet. Sulyok Tamást jelenleg nem váltották le automatikusan csak azért, mert a javaslat napirenden van vagy vitát váltott ki. A kérdés az, hogy az Országgyűlés milyen szöveget fogad el, az mikor lép hatályba, és az államfőnek milyen mozgástere marad az aláírás, illetve az esetleges alkotmányossági kifogások terén.
A vita azért is kapott nagy figyelmet, mert túlmutat Sulyok Tamás személyén. Arról szól, hogy egy új politikai többség milyen eszközökkel számolhatja fel a korábbi rendszer intézményi örökségét, és közben hol húzódik az a határ, amelyet már a jogállamiság védelmében nem lenne szabad átlépni.
Összességében Sulyok Tamás üzenete egyértelmű: szerinte a 17. Alaptörvény-módosítás a köztársasági elnöki tisztség függetlenségét és az alkotmányos rend alapelveit is veszélyeztetheti. Magyar Péter viszont úgy látja, hogy a módosítás a régi hatalmi rendszer lebontásának elengedhetetlen része. A következő napokban ezért nemcsak egy államfő sorsa, hanem a magyar közjogi rendszer egyik legfontosabb határkérdése is eldőlhet.
