Újabb nagy horderejű politikai bejelentést tett Magyar Péter. A Magyar-sajtó beszámolója szerint a Tisza-kormány törvényjavaslatot nyújtana be a közmédia teljes átalakításáról, amelynek célja a függetlenebb, kiegyensúlyozottabb és hitelesebb tájékoztatás megteremtése lenne.
A bejelentés hátterében az áll, hogy a közmédia működését évek óta komoly politikai viták övezik. Magyar Péter szerint vissza kell állítani a közmédia függetlenségét, és olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a hírszolgáltatás nem pártpolitikai érdekeket, hanem a nézők és hallgatók tájékoztatását szolgálja.
A téma most azért került újra a középpontba, mert az RTL-hez eljutott belsős levelezések alapján a hírigazgató állítólag jobboldali elemzők keresésére és a „tiszás energiaterv” napirenden tartására adott utasítást. Ez Magyar Péter szerint újabb bizonyíték arra, hogy a közmédia működését át kell világítani, és világosabb, szakmaibb szabályok mentén kell újraszervezni.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a jövő héten benyújtják az Országgyűlésnek a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A cél szerinte az, hogy a közpénzből működő média ne egyetlen politikai oldal üzeneteit erősítse, hanem minden állampolgár számára korrekt, tényszerű és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtson.
A bejelentés egyik legfontosabb mondata az volt: „A hír szent, a vélemény szabad.” Ez a gondolat azt jelzi, hogy a kormány különválasztaná a tényszerű hírszolgáltatást és a véleményműfajokat. Vagyis a cél nem az lenne, hogy megszűnjenek a politikai viták vagy vélemények, hanem az, hogy a hírekben ne keveredjen össze a tájékoztatás a politikai irányítással.
A közmédia átalakítása várhatóan komoly politikai vitát vált majd ki. A Tisza oldaláról ezt a sajtószabadság és a közpénzek átláthatóbb felhasználásának lépéseként mutathatják be, míg a Fidesz és kritikusai vélhetően politikai beavatkozásként vagy intézményi tisztogatásként értelmezhetik.
A közmédia kérdése azért is érzékeny, mert az állami finanszírozású tájékoztatásnak elvileg minden magyar emberhez szólnia kellene, függetlenül attól, hogy ki melyik pártot támogatja. Ha a közönség egy része úgy érzi, hogy a közmédia nem őt szolgálja, hanem egy politikai oldalt, akkor az hosszú távon a bizalmat is rombolja.
A mostani bejelentés tehát nemcsak médiaszakmai, hanem politikai és társadalmi kérdés is. Az átalakítás tétje az lehet, hogy sikerül-e olyan közmédiát létrehozni, amelyet a nézők szélesebb köre hitelesnek és kiegyensúlyozottnak tart.
Összességében Magyar Péter bejelentése újabb fontos pontja lehet az új kormány intézményi átalakításainak. A közmédia teljes reformja nagy változásokat hozhat a hírszolgáltatásban, a szerkesztési elvekben és a közpénzből működő média szerepében is. A következő hetekben az lesz a kérdés, pontosan milyen törvényjavaslat kerül a Parlament elé, és milyen garanciákat tartalmaz majd a valóban független, kiegyensúlyozott működésre.
