Áll a bál Lázárék stiklije miatt: Vitézy Dávid szerint meghamisították a költségvetést
Borított az új miniszter, és súlyos állításokat fogalmazott meg a közlekedési tárca, valamint a beruházási területek körül zajló ügyekről. Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy egészen botrányos folyamatokat lát, amelyek szerinte nem maradhatnak következmények nélkül. A bejegyzésben úgy fogalmazott:
„bűncselekménygyanús történetek egész tömkelegét látom” [ ]
Hozzátette, hogy ezeket az ügyeket tételesen feldolgozzák, és mindent meg fognak osztani a nyilvánossággal. Ez már önmagában is komoly politikai üzenet, hiszen nem egyszerű vitáról vagy szakmai nézetkülönbségről beszél, hanem olyan történetekről, amelyeknél szerinte akár jogi következmények is felmerülhetnek. Vitézy Dávid szerint a közlekedési és beruházási területeken olyan tételek, döntések és pénzügyi ügyek kerültek elő, amelyek mögött alaposabb vizsgálatra van szükség, mert a jelenlegi kép alapján nagyon súlyos problémák rajzolódnak ki. Azt is egyértelművé tette, hogy nem akarják a szőnyeg alá söpörni az ügyet, hanem nyilvánosság elé viszik mindazt, amit feltárnak.
A közlekedési és beruházási miniszter szerint kedden az Állami Számvevőszék minden tételben megerősítette, hogy itt egy szándékos „költségvetési elmaszkolása történt a valóságnak”,
„ha úgy tetszik a költségvetés meghamisítása.”
Vitézy Dávid azt állította, hogy olyan tételeket is kikozmetikáztak a költségvetésből, amelyek mögött már konkrétan leigazolt teljesítésigazolás és számla van. Ez különösen súlyos kijelentés, mert nem pusztán jövőbeli tervekről vagy bizonytalan beruházásokról beszélt, hanem olyan pénzügyi kötelezettségekről, amelyek mögött a teljesítés már igazolt formában megjelent. A miniszter szavai alapján tehát nem arról van szó, hogy valaki nem tudott egy várható kiadással számolni, hanem arról, hogy szerinte már ismert, dokumentált tételek maradtak ki a költségvetésből. Ezért fogalmazott úgy, hogy a valóság elmaszkolása történt, ami a költségvetés szempontjából rendkívül komoly vád.
Az iváncsai akkumulátorgyárnál és a Budapest–Belgrád beruházásnál is gyanús számlákról beszélt Vitézy Dávid. Elmondása szerint az iváncsai akkumulátorgyárnál, Mészáros Lőrincék vasúti beruházásánál a teljesítésigazolást még év elején aláírták, így a számla már hónapok óta lejárt. Ennek ellenére szerinte a tétel még sincs benne az állami költségvetésben. Úgy fogalmazott, hogy „és most is le van járva, már figyelmeztető leveleket kapunk a vállalkozótól, hogy a számla milyen régóta nincs kifizetve, és még sincs benne az állami költségvetésben, pedig tudták, hogy ez egy befejezés előtt álló beruházás volt”. Ez azt jelenti, hogy a miniszter szerint nem egy elfelejtett apróságról van szó, hanem egy olyan beruházási tételről, amelyről tudni lehetett, hogy fizetési kötelezettséget jelent majd az állam számára. Szavai szerint talán ugyanez lehet a helyzet a Budapest–Belgrád idei számláinál is, ami tovább növeli az ügy súlyát.
Vitézy Dávid szerint ami a „legdurvább”, az az autópálya-koncesszió kérdése. Kifejtette, hogy az autópálya-koncesszor havi rendelkezésre állási díjat kap, ebből finanszírozzák az autópályák működtetését és fejlesztését. Ez a szerződés 35 évre szól, vagyis nem egy rövid távú, könnyen figyelmen kívül hagyható kötelezettségről van szó, hanem egy hosszú időre rögzített, rendszeresen jelentkező állami kiadásról.
„Ezt felül fogjuk vizsgálni, de addig, ameddig nincs módosítva, vagy nincs valamilyen módon ez felülvizsgálva, addig havonta ez fixen felmerül, mint a rezsi, ha úgy tetszik, a magyar államnál”
– mondta Vitézy Dávid. Hozzátette, hogy ezt nem betervezni júniustól év végéig a költségvetésbe teljes felelőtlenség. A hasonlata szerint ez olyan, mint a rezsi: akkor is fizetni kell, ha valaki nem szeret róla beszélni. Éppen ezért szerinte rendkívül problémás, ha egy ilyen állandó, havi szinten jelentkező kiadás nincs megfelelően betervezve az állami költségvetésbe. A miniszter szavai alapján ez nemcsak szakmai hiba lehet, hanem olyan felelőtlen költségvetési kezelés, amelynek következményeit a magyar államnak és végső soron az adófizetőknek kell viselniük.
Vitézy Dávid azt is bejelentette, hogy elkezdték feldolgozni a korábbi titkos kormányhatározatokat és levelezéseket, hogy pontosan meghatározzák, milyen jogi lépésekre van szükség. Ez azt jelzi, hogy az ügy nem áll meg a politikai nyilatkozatok szintjén, hanem a háttéranyagok, dokumentumok, döntések és levelezések átnézésével folytatódik. A miniszter világossá tette, hogy jogi oldalról is megvizsgálják, milyen tényállást meríthetnek ki a történtek.
„Körüljárjuk pontosan, hogy jogilag milyen tényállást merít ez ki, és amennyiben van annak alapos gyanúja, hogy bűncselekmény történt, akkor természetesen meg fogjuk tenni a feljelentést. A következő két hétben ebben látnunk kell tisztábban, nyilván a Pénzügyminisztériummal közösen”
– fogalmazott Vitézy Dávid. A kijelentés alapján a következő két hétben derülhet ki tisztábban, hogy pontosan milyen jogi következményei lehetnek az ügynek. A miniszter tehát nemcsak politikai felelősségről beszél, hanem arról is, hogy ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, akkor feljelentést tesznek. Az ügy így könnyen újabb komoly botránnyá nőheti ki magát, mert ha valóban szándékosan hagytak ki ismert, lejárt vagy folyamatosan jelentkező tételeket a költségvetésből, akkor az már nem egyszerű számviteli vita, hanem a közpénzek kezelésének egyik legsúlyosabb kérdése lehet.
