Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a diplomata- és szolgálati útlevelek ügyében. A beszámolója szerint a korábbi külügyi vezetés idején több olyan NER-közeli üzletember, cégvezető és közéleti szereplő is hivatalos okmányhoz juthatott, akiknek jogosultsága kérdéseket vet fel. Az ügyben a Tisza-kormány vizsgálatot indított, majd több mint 900 diplomata- és szolgálati útlevél visszavonásáról döntött.
Az érintettek között olyan vállalatok vezetői is szerepelnek, amelyek korábban üzleti kapcsolatban álltak az állammal vagy a külügyi tárcával. Példaként említik a Mega Logistic Zrt.-t, amely a beszámoló szerint a külképviseletek és diplomáciai egységek karbantartásában, műszaki üzemeltetésében, valamint külföldi beruházásokban is szerepet kapott. A cég vezetői a portál szerint diplomata-útlevéllel rendelkeztek, amit a vállalat a minisztériummal fennálló szerződéses kötelezettségekkel indokolt.
A történet azért vált politikai botránnyá, mert a diplomata-útlevél nem egyszerű utazási okmány. Ilyen iratot alapvetően azok kaphatnak, akik hivatalos állami vagy diplomáciai feladatot látnak el. Ha viszont üzleti szereplők, sportvezetők vagy politikailag kötődő személyek széles köre is hozzájutott, az komoly kérdéseket vet fel az állami jogosultságok kiosztásáról, az ellenőrzésről és az esetleges kivételezésről.
Metalcom Zrt. tisztségviselői is érintettek lehetnek. A cikk szerint a céget Bozó Zoltán vezeti, és a vállalat a déli határkerítés üzemeltetésében is szerepet vállalt. Emellett a beszámoló megemlíti az Adria Port Zrt. vezetőjét is, aki a trieszti kikötőprojekthez kapcsolódóan kerülhetett az ügybe.
Az ügy egyik legsúlyosabb része, hogy a kormányzati oldal szerint nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, ha diplomáciai vagy szolgálati okmányok indokolatlanul kerültek ki magánszereplőkhöz. Egy ilyen útlevél ugyanis nemcsak presztízst jelenthet, hanem bizonyos nemzetközi helyzetekben könnyebb mozgást, gyorsabb ügyintézést vagy nagyobb védettség látszatát is keltheti.
Több ismert név is előkerül. A felsorolás szerint az érintettek között szerepelhetett Habony Árpád, Rákay Philip, Schmidt Mária, Papp Dániel, Szántó Miklós, Szalai Zoltán, Mága Zoltán, Dzsudzsák Balázs és Szöllősi György is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a nevek a cikkben szereplő állítások alapján kerültek elő; az ügy pontos jogi megítélését a hivatalos vizsgálatok és dokumentumok tisztázhatják.
A Tisza-kormány az ügyet az előző rendszer egyik látványos visszaéléseként mutatja be. A beszámoló szerint Orbán Anita külügyminisztersége alatt már megkezdődött az okmányok felülvizsgálata, és a kormány azt üzeni: a jövőben csak azok kaphatnak diplomáciai vagy szolgálati útlevelet, akik valóban jogosultak rá.
A Fidesz ugyanakkor visszautasítja a vádakat. A cikk szerint azzal védekeznek, hogy a korábbi útlevélkiadások törvényesek voltak, és Magyarország nemzetközi mozgásterének bővítését szolgálták. Ez alapján a vita nemcsak arról szól, kik kaptak útlevelet, hanem arról is, hogy hol húzódik a határ az állami érdek, a külgazdasági kapcsolatépítés és a politikai kivételezés között.
A botrány várhatóan tovább gyűrűzik, mert minél több név és cég kerül elő, annál nagyobb lesz a politikai nyomás a korábbi külügyi vezetésen. A következő időszakban kulcskérdés lehet, hogy pontosan milyen jogcímen adták ki az okmányokat, ki hagyta jóvá a kérelmeket, volt-e belső ellenőrzés, és történt-e olyan eset, amikor valaki tényleges diplomáciai feladat nélkül kapott különleges útlevelet.
Összességében az útlevélbotrány lényege, hogy a Tisza-kormány szerint több száz diplomata- és szolgálati útlevél kerülhetett olyan személyekhez, akik nem voltak jogosultak rá, ezért több mint 900 okmányt visszavontak. Az ügy politikai tétje nagy: ha a vizsgálatok igazolják a visszaéléseket, az komoly csapást mérhet a korábbi külügyi vezetésre és a Fidesz-közeli üzleti körökre is.
