Jelentősen megváltozhat a 13. és 14. havi nyugdíj számításának módja Magyarországon. Kármán András pénzügyminiszter szerint a kormány vizsgálja, hogyan lehetne a jelenleginél nagyobb szerepet adni a rászorultságnak. Ez azt eredményezheti, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élők arányaiban nagyobb segítséget kapjanak, míg a magasabb ellátásban részesülőknél más számítási módot alkalmazzanak. Végleges döntés azonban még nem született.
Most a nyugdíj összege határozza meg a pluszpénzt
A jelenlegi rendszerben a 13. havi nyugdíj alapvetően a jogosultat megillető havi nyugellátás összegéhez igazodik.
Ez azt jelenti, hogy akinek magasabb a havi nyugdíja, annak a 13. havi juttatása is magasabb.
A 14. havi nyugdíj bevezetése fokozatos. 2026-ban ennek összege a februárban járó nyugdíj 25 százaléka volt, vagyis egyheti ellátásnak megfelelő pluszpénzt jelentett.
Ezen változtatna a kormány
Kármán András korábban arról beszélt, hogy érdemes megvizsgálni, mennyire méltányos a jelenlegi rendszer.
Példaként egy 120 ezer forintos és egy 500 ezer forintos havi nyugdíjból élő ember helyzetét hozta fel.
A kérdés az, hogy indokolt-e, hogy a pluszjuttatások is teljes egészében az alapnyugdíj összegével arányosan növekedjenek, vagy a kisebb nyugdíjból élőknek kellene nagyobb segítséget biztosítani.
Az alacsonyabb nyugdíjból élők járhatnak jobban
Az egyik vizsgált irány tehát az lehet, hogy a rászorultság nagyobb szerepet kapjon a 13. és 14. havi juttatásoknál.
Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy az alacsonyabb nyugdíjat kapók arányaiban nagyobb támogatáshoz jutnának.
A magasabb nyugdíjaknál ugyanakkor valamilyen korlátozás vagy eltérő számítási módszer is szóba kerülhet.
A konkrét összeghatárokról és a pontos számítási képletről azonban még nincs döntés.
Nem jelentették be a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlését
Ez különösen fontos, mert a téma körül számos egymásnak ellentmondó hír jelent meg.
Jelenleg nincs olyan bejelentett végleges kormánydöntés, amely megszüntetné a 13. és 14. havi nyugdíjat.
Kármán András nyilatkozata a pluszjuttatások számítási módjának esetleges átalakításáról szólt.
A jelenlegi jogszabály szerint a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezették be: 2026-ban 25 százalékos összeggel indult, és a szabályozás célja szerint 2030-ig érné el egy teljes havi nyugdíj összegét.
A nyugdíjminimum is jelentősen emelkedik
Közben egy másik jelentős változás már konkrétabb formát öltött.
Magyar Péter korábbi bejelentése szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Ez elsősorban a legalacsonyabb ellátással rendelkezőket érinti, és szintén abba az irányba mutat, hogy a nyugdíjrendszerben nagyobb hangsúlyt kapjanak az alacsony jövedelmű idősek.
A részletekre még várni kell
A 13. és 14. havi nyugdíj esetleges átalakításánál tehát egyelőre nem beszélhetünk kész szabályokról.
Nem ismert még, hogy pontosan hol húznák meg az esetleges jövedelmi határt, milyen képlet alapján számolnák a pluszjuttatást, illetve mekkora különbség lenne az alacsonyabb és magasabb nyugdíjak között.
Kármán András maga is hangsúlyozta, hogy nincs végleges kormánydöntés a számítási rendszer megváltoztatásáról.
A jelenlegi helyzet alapján tehát a 13. és 14. havi nyugdíj nem szűnik meg, viszont a jövőben átalakulhat a pluszpénzek elosztásának módja. Ha a rászorultsági elvet valóban bevezetik, az alacsonyabb nyugdíjból élők kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe – a pontos szabályokra azonban még várni kell.
