Újabb fontos közjogi vita került a nyilvánosság elé Sulyok Tamás köztársasági elnök körül. A Sándor-palota közzétette azt az indítványt, amelyben Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságtól kér állásfoglalást a közjogi méltóságok esetleges elmozdításával kapcsolatban. A vita lényege az, hogy lehet-e az Alaptörvényt úgy módosítani, hogy az nem általános szabályt alkot, hanem konkrét személyek vagy egyedi politikai helyzetek rendezésére irányul.
A köztársasági elnök beadványa azért született, mert az elmúlt időszakban felmerült: a parlamenti többség alkotmánymódosítással teremthetne jogi lehetőséget Sulyok Tamás eltávolítására. Sulyok szerint azonban az Alaptörvény nem használható pusztán aktuális politikai konfliktusok megoldására, különösen akkor nem, ha az egy-egy közjogi szereplő pozícióját érintené.
Az ügy középpontjában tehát nem egyszerűen az áll, hogy Sulyok Tamás marad-e köztársasági elnök. A nagyobb kérdés az, hogy meddig terjed az alkotmánymódosító hatalom szabadsága, és van-e olyan határ, amelyet még kétharmados parlamenti többséggel sem lehet átlépni. Ez azért különösen érzékeny téma, mert a köztársasági elnök, az alkotmánybírák és más közjogi méltóságok elmozdítása az államszervezet egész működését érintheti.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy az Alkotmánybíróság egyelőre nem tudta érdemben tárgyalni Sulyok Tamás indítványát. A beszámolók szerint hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárási okot jelentett be, ezért az ügyet határozatképtelenség miatt levették a napirendről.
Ez újabb politikai és jogi bizonytalanságot teremtett. Sulyok Tamás tudomásul vette az alkotmánybírák döntését, de a kérdés ezzel nem zárult le. A beadvány napirendről való levétele nem jelenti azt, hogy a vita megszűnt volna, csak azt, hogy az Alkotmánybíróság ebben a helyzetben nem tudott döntést hozni.
Fontos kiemelni: a címekben szereplő „azonnali hatállyal leválthatják” megfogalmazás erősen figyelemfelkeltő, de jelenleg nem arról van szó, hogy Sulyok Tamást már leváltották volna. A hír lényege inkább az, hogy a köztársasági elnök attól tart, olyan jogi megoldás készülhet, amely az ő vagy más közjogi szereplők elmozdítását célozza.
A szakértői és sajtóértelmezések szerint a köztársasági elnök eltávolítása normál eljárásban sem egyszerű. A megfosztási eljárásban az Alkotmánybíróságnak is szerepe lenne, ezért egy esetleges alkotmánymódosítás körül komoly jogállamisági és közjogi vita bontakozhat ki.
Összességében Sulyok Tamás lépése egyértelműen azt mutatja, hogy a köztársasági elnök alkotmányos védelmet keres a politikai nyomással szemben. Az ügy már nemcsak az ő személyéről szól, hanem arról is, hogy egy parlamenti többség milyen eszközökkel alakíthatja át az állami intézményrendszert, és hol húzódik a határ az alkotmányos reform és az egyedi politikai célú beavatkozás között.
