Aggasztó hírek érkeztek a magyar burgonyatermesztésről. A májusi fagyok, a hosszú ideje tartó csapadékhiány, az öntözés magas költsége és a folyamatosan zsugorodó termőterület egyszerre nehezíti a gazdák helyzetét. Az újburgonyánál 20–30 százalékos terméscsökkenésről számoltak be, miközben már maga a termőterület is 15–20 százalékkal kisebb. A szakemberek szerint idén nem lesz elegendő magyar burgonya a teljes hazai kereslet kielégítésére, így a megszokottnál korábban szorulhatunk nagyobb mennyiségű importra. Ez pedig az árakra is hatással lehet.
A burgonya a magyar háztartások egyik legalapvetőbb élelmiszere. Köretként, főzelékekben, levesekben, rakott ételekben és számtalan hagyományos fogásban használjuk, ezért az árának változását szinte minden család megérezheti.
Most pedig több kedvezőtlen tényező találkozott egyszerre.
Az idei termés mennyisége várhatóan jelentősen elmarad a megszokottól, miközben a korai újburgonya ára már júniusban 13 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az átlagár kilogrammonként 633 forintra emelkedett.
20–30 százalékkal kevesebb újburgonya teremhet
A helyzet súlyosságáról Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke beszélt.
A szakember szerint az újburgonya betakarításának első tapasztalatai alapján 20–30 százalékos terméscsökkenésről számoltak be, ráadásul az idei termőterület eleve 15–20 százalékkal kisebb.
Ez azért különösen rossz kombináció, mert nemcsak hektáronként terem kevesebb burgonya, hanem eleve kisebb területen folyik a termesztés.
A végeredmény így jóval kisebb hazai készlet lehet.
A szakember egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az idei évben hiány lesz a burgonyából”.
Fontos azonban pontosítani, mit jelent ebben az esetben a hiány. Nem arról van szó, hogy egyik napról a másikra eltűnik a krumpli az üzletek polcairól. Sokkal inkább arról, hogy a magyar termés nem lesz elegendő a hazai kereslet teljes kielégítésére, ezért nagyobb mennyiségű külföldi burgonyára lehet szükség.
A májusi fagyok is megtették a hatásukat
Az idei burgonyatermesztőknek már tavasszal komoly problémákkal kellett szembenézniük.
A májusi fagyok több termőterületen visszavetették a növények fejlődését. A burgonya érzékeny a késői hidegre, ezért egy rossz időpontban érkező fagy jelentős termésveszteséget okozhat.
De ezzel még nem értek véget a problémák.
A rendkívüli szárazság és a csapadékhiány tovább rontotta a terméskilátásokat. A gazdák szerint a talajból csaknem egy teljes évnyi csapadék hiányzik.
Ilyen körülmények között öntözés nélkül egyre nehezebb biztonságosan burgonyát termeszteni.
Az öntözés sem jelent egyszerű megoldást
Elsőre kézenfekvőnek tűnhet, hogy ha nincs elegendő eső, akkor öntözni kell. A valóságban azonban ez jelentős pluszköltséget jelent a gazdálkodóknak.
Szivattyúkra, csőhálózatra, energiára, víztárolásra és folyamatos ellenőrzésre van szükség, ráadásul nem minden burgonyatermesztő terület közelében áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű öntözővíz.
A szélsőséges időjárás így egyre kevésbé tekinthető egy-egy rossz év problémájának. A gazdáknak hosszabb távon kell alkalmazkodniuk a gyakori aszályhoz, a hőhullámokhoz és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékhoz.
Mindez pedig jelentősen növeli a burgonyatermesztés költségét.
Tíz év alatt megfeleződött a burgonya termőterülete
A mostani helyzet azonban nem kizárólag az időjárás következménye.
Magyarországon hosszú ideje folyamatosan csökken a burgonyatermesztésre használt földterület.
Jelenleg nagyjából 5000 hektáron termesztenek burgonyát Magyarországon, ami körülbelül fele a tíz évvel korábbi területnek.
Ha pedig még messzebbre tekintünk vissza, még látványosabb a visszaesés.
Csizmadi Imre szerint a 2000-es években 24–25 ezer hektáron termesztettek burgonyát Magyarországon. Ehhez képest a mostani körülbelül 5000 hektár már csak töredéke az egykori területnek.
A háttérben több probléma áll egyszerre: drága a speciális géppark és az öntözés, magasak az energia- és munkaerőköltségek, kiszámíthatatlan az időjárás, miközben a magyar gazdáknak az importtermékekkel is versenyezniük kell.
Egyre jobban függhetünk a külföldi krumplitól
A termőterület csökkenésének egyik következménye, hogy egy rosszabb évjáratot már sokkal nehezebb kizárólag magyar készletekkel átvészelni.
Importburgonyára eddig is szükség volt, különösen télen és tavasszal. Az idei gyenge termés miatt azonban a megszokottnál korábban elfogyhat a megfelelő mennyiségű hazai áru.
Ilyenkor Franciaországból, Németországból, Hollandiából és más európai országokból érkező burgonya kerülhet nagyobb mennyiségben a magyar üzletekbe.
Ez azonban kiszolgáltatottabbá teheti a magyar piacot.
Az importtermék árát ugyanis nemcsak maga a burgonya ára határozza meg. Befolyásolja a szállítási költség, az energia ára, a külföldi termés mennyisége és minősége, valamint a forint árfolyama is.
Már most drágább az újburgonya
Az idei problémák már az árakon is láthatók.
A korai újburgonya júniusi átlagára 633 forint volt kilogrammonként, ami 13 százalékos éves drágulást jelentett. Egy tatabányai piaci körképben például 590–680 forint közötti kilogrammonkénti árakat tapasztaltak.
A burgonya tágabb termékcsoportjának ára éves összehasonlításban 7,6 százalékkal emelkedett, vagyis a krumpli ára olyan időszakban nőtt, amikor több más élelmiszernél már enyhülés következett be.
Egyelőre azonban nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ősszel vagy télen rendkívüli áremelkedés következik.
Nagyon sok múlik azon, hogyan alakul az őszi burgonya termése, milyen lesz az európai kínálat, mennyiért lehet majd importálni, illetve hogyan változik a forint árfolyama.
A magasabb ár nem feltétlenül jelent nagyobb nyereséget a gazdáknak
A vásárló számára egyszerűnek tűnhet a képlet: ha drágább lett a burgonya, akkor a termelő többet keres.
A valóság ennél jóval összetettebb.
Emelkedtek a munkabérek, az energiaköltségek és az öntözés kiadásai, miközben a külföldről vásárolt vetőburgonya beszerzése is jelentős költséget jelentett.
A magasabb eladási ár jelentős részét tehát már előre elvihetik a megnövekedett termelési költségek.
Ez hosszabb távon komoly problémát jelenthet. Ha a gazdálkodó nem tud megfelelő jövedelmet elérni, könnyen dönthet úgy, hogy a következő évben már nem burgonyát ültet.
Ez pedig tovább csökkentheti a magyar termőterületet.
Arra kérik a vásárlókat, hogy keressék a magyar burgonyát
Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke arra kérte a fogyasztókat, hogy amikor lehetőségük van rá, válasszanak magyar burgonyát.
Ennek nem pusztán az a célja, hogy a hazai terméket népszerűsítsék.
Ha a magyar termelők megfelelő árat kapnak a burgonyáért, nagyobb eséllyel folytatják a termesztést a következő évben is. Ha viszont egyre többen hagynak fel vele, tovább növekedhet Magyarország importfüggősége.
A burgonya származási országát az üzletekben fel kell tüntetni, ezért vásárláskor érdemes megnézni a polc vagy a rekesz melletti jelölést.
Nem biztos, hogy eltűnik a krumpli – de a magyarból kevés lehet
A mostani hírek alapján tehát nem attól kell tartani, hogy teljesen eltűnik a burgonya a magyar üzletekből.
A probléma sokkal inkább az, hogy az idei hazai termés nem fedezheti a teljes keresletet. Emiatt hamarabb elfogyhat a magyar burgonya, és nagyobb mennyiségű importra lehet szükség.
A háttérben pedig nem egyetlen rossz év áll.
A termőterület hosszú ideje csökken, az időjárás egyre szélsőségesebb, az öntözés és a termesztés költsége emelkedik, miközben idén a májusi fagy és az aszály is jelentős termésveszteséget okozott.
A következő hónapokban ezért az egyik legfontosabb kérdés az lesz, milyen eredményt hoz az őszi betakarítás. Ettől, valamint az európai kínálattól nagyban függhet, mennyi magyar burgonya marad a boltokban, mennyi importra lesz szükség, és végül mennyit kell fizetnünk az egyik legfontosabb alapélelmiszerünkért.
