Három évtizede nem látott összetettségű és méretű vízügyi beavatkozás zajlik Dunaszentbenedek és Paks között – erről beszélt Magyar Péter miniszterelnök szombat délelőtti sajtótájékoztatóján. A rendkívüli munkálatok célja, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás ellenére biztosítani lehessen a Paksi Atomerőmű megfelelő hűtővízellátását, és fokozatosan helyre lehessen állítani az erőmű teljesebb kapacitású működését – írja a 24.hu
A rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint jelenleg már két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát is előkészítettek az irányított süllyesztésre. Ezzel párhuzamosan folyamatosan érkezik a kő és a betonelem a helyszínre, honvédségi helikopterek is részt vesznek a munkában, a végleges fenékküszöbhöz pedig összesen mintegy 145 ezer köbméter követ terveznek felhasználni.
A beruházás jelentőségét az adja, hogy a Duna vízállása Paks térségében extrém alacsony szintre került. A kormány célja az, hogy az erőmű hűtővízcsatornájánál a vízszint ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá, mert ez már közvetlenül befolyásolhatná az atomerőmű üzembiztos működését.
Már a szivattyútelepnél is emelkedett a vízszint
Magyar Péter a szombati helyszíni tájékoztatón arról beszélt, hogy már az első intézkedéseknek is látható eredménye van. Elmondása szerint az atomerőmű szivattyútelepénél egy centiméterrel emelkedett a vízállás.
„Jó híreket kaptunk, mert már az erőműnél, a szivattyútelepnél is emelkedett egy centiméterrel a vízállás.”
A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet ettől még továbbra is rendkívül komoly. A fő Duna-ág vízszintje a közölt adatok szerint akár mínusz 140 centiméterig is süllyedhetne, amit a kormány mindenképpen szeretne megakadályozni.
A mostani munkálatok célja ezért nem egyszerűen néhány centiméteres vízszintemelés, hanem olyan ideiglenes és később végleges műszaki rendszer kialakítása, amely az erőmű hűtővízellátását szélsőségesen alacsony dunai vízállás mellett is biztosítani tudja.
Két 80 méteres bárkát készítettek elő a süllyesztésre
A szombat reggeli kormányfői tájékoztatás szerint a munkaterületen már a helyükre állítottak két, egyenként 80 méter hosszú bárkát. A hajókat rögzítették, a szükséges szivattyúkat előkészítették, az üzemi próbát pedig már péntek este elvégezték.
A következő lépés az irányított süllyesztés.
Ez különösen látványos része a beavatkozásnak, de valójában csak egy eleme annak a nagyobb vízügyi konstrukciónak, amelynek segítségével a Duna vízszintjét szeretnék megfelelő szinten tartani az atomerőmű hűtővízcsatornájának térségében.
A bárkák lesüllyesztése nem egyszerűen azt jelenti, hogy két hajót „elsüllyesztenek” a folyóban. A műveletet előre megtervezett módon végzik, hogy az ideiglenes műtárgy pontosan ott és úgy helyezkedjen el, ahogyan azt a vízügyi szakemberek meghatározták.
Honvédségi helikopterek is bekapcsolódtak
A munkálatokban a honvédség is részt vesz. A közölt információ szerint szombat reggel kilenc órától a honvédségi helikopterek két tonnás betonkockákat emeltek be a Dunába.
Ez jól érzékelteti a beruházás méretét. Egyetlen betonelem tömege is több tonna lehet, miközben több ezer ilyen elem beépítésére van szükség.
A munkát közúti és vízi szállítóeszközök is támogatják, de éppen a logisztika bizonyult az egyik legnagyobb kihívásnak. A szakemberek szerint nem maga a kőmennyiség vagy az anyag rendelkezésre állása jelenti feltétlenül a legnagyobb problémát, hanem az, hogy azt megfelelő ütemben el is kell juttatni a Duna-parti építkezésre.
Szombaton ötezer tonna kő érkezhet
Magyar Péter közlése szerint csak szombaton mintegy ötezer tonna kő érkezik a helyszínre.
Ez azonban még csak töredéke annak az anyagmennyiségnek, amelyre a teljes műtárgy elkészítéséhez szükség lehet. A fenékküszöbhöz végül összesen mintegy 145 ezer köbméter kő felhasználásával számolnak.
Ez hatalmas mennyiség. Összehasonlításképpen egy átlagos teherautó néhány tíz tonna anyagot képes egyszerre szállítani, így a szükséges kőmennyiség mozgatása több ezer fuvarnak megfelelő logisztikai feladatot jelenthet.
Nem véletlen, hogy a munkálatok éjjel-nappal zajlanak, és a kivitelezéshez állami szervek mellett magáncégek kapacitásait is bevonják.
Több ezer betonkocka vár beépítésre
Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen arról beszélt, hogy továbbra is várják azokat a felajánlásokat, amelyek segíthetik az anyagok gyors mozgatását.
„Több ezer betonkocka várja, hogy beépítésre kerüljön.”
A szakember azt is jelezte, hogy elsősorban olyan szállítóeszközökre van szükség, amelyek nagy mennyiségű követ képesek a helyszínre juttatni.
A környéken élőktől közben türelmet kérnek. Egy ilyen intenzitású építkezés jelentős zajjal, teherautó-forgalommal és folyamatos gépi munkával járhat, különösen azért, mert jelenleg az idővel is versenyt futnak.
A szállítás lett a szűk keresztmetszet
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője szerint egy ilyen méretű rendszer nem tud egyik pillanatról a másikra teljes kapacitásra állni.
A munkálatoknak van egy úgynevezett felfutási időszaka, amely alatt fokozatosan növelik a szükséges anyag, gépek és szállítókapacitás mennyiségét.
Pénteken már azt tapasztalták, hogy a szállítási kapacitás vált a projekt egyik legnagyobb szűk keresztmetszetévé. Hiába áll rendelkezésre több ezer tonna kő és betonelem, ha azokat nem lehet kellő sebességgel a folyóhoz juttatni és beépíteni.
Ezért különösen értékesek azok a vállalati felajánlások, amelyek uszályokat, teherautókat vagy egyéb nagy kapacitású szállítóeszközöket biztosítanak.
Magáncégek is beszálltak a paksi munkálatokba
A rendelkezésre bocsátott információ szerint több nagy építőipari vállalat is felajánlotta segítségét.
Szíjj László cége, a Duna Aszfalt két uszállyal és első körben mintegy ezer tonna speciális terméskővel segíti a beavatkozást. Garancsi István érdekeltsége, a Market Építő Zrt. pedig tízezer tonna követ és annak helyszínre szállítását ajánlotta fel.
A projekt mérete miatt ezek a felajánlások is jelentős segítséget jelenthetnek, de a teljes 145 ezer köbméteres anyagigényhez képest továbbra is folyamatos szállításra lesz szükség.
Mi az a fenékküszöb?
A Dunaszentbenedek és Paks között készülő műtárgy lényegében egy mederben kialakított alacsony küszöb, amely nem azonos egy hagyományos, a folyót teljesen elzáró gáttal.
A fenékküszöb célja, hogy megváltoztassa a víz hidraulikai viszonyait, és a műtárgy fölötti szakaszon magasabb vízszint alakuljon ki.
Egyszerűbben fogalmazva: a folyómeder egy meghatározott pontján olyan akadályt hoznak létre, amely valamelyest „megtartja” a vizet, így a felvízi oldalon magasabb szint alakulhat ki.
A konkrét hatás természetesen a műtárgy magasságától, szélességétől, kialakításától, a Duna pillanatnyi vízhozamától és a meder geometriájától is függ.
A cél a mínusz 90 centiméteres szint biztosítása
A beruházás egyik legfontosabb műszaki célértéke a mínusz 90 centiméteres vízszint.
A közölt kormányzati adatok szerint azt szeretnék elérni, hogy a Paksi Atomerőmű hűtővízcsatornájánál a Duna vízszintje ennél alacsonyabbra ne csökkenjen.
Ez azért kulcsfontosságú, mert az atomerőmű működéséhez folyamatos és megfelelő mennyiségű hűtővízre van szükség.
A paksi blokkok a Dunából veszik fel a hűtéshez szükséges vizet, majd azt megfelelő technológiai folyamat után visszajuttatják a folyóba. Ha azonban a vízszint túl alacsonyra esik, a vízkivétel egyre nehezebbé válhat.
Jelenleg csak két turbina működik
Magyar Péter tájékoztatása szerint a Paksi Atomerőmű nyolc turbinájából jelenleg mindössze kettő üzemel.
A kormány célja ezért kettős. Rövid távon meg kell őrizni ennek a két még működő turbinának a termelését, majd amint a vízállás lehetővé teszi, fokozatosan és üzembiztosan vissza kell kapcsolni a többi egységet.
A paksi atomerőmű kieső teljesítménye az egész magyar villamosenergia-rendszerre hatással lehet, ezért a vízügyi probléma már nem pusztán helyi kérdés.
A 2024-es nyári időszakban már volt példa arra, hogy a Duna túl magas vízhőmérséklete miatt kellett visszafogni a paksi termelést: akkor több blokk teljesítményét csökkentették, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi hőmérsékleti korlátozásoknak. A mostani helyzet ugyanakkor más természetű: a rendelkezésre bocsátott 2026-os információk szerint ezúttal az extrém alacsony vízállás veszélyezteti a hűtővíz biztosítását.
Rekordszint alá süllyedt a Duna
A mostani beavatkozás hátterében rendkívüli hidrológiai helyzet áll. A közölt adatok szerint Paksnál a Duna vízállása 28 centiméterrel a 2018-ban mért korábbi negatív rekord alá csökkent.
Még ennél is aggasztóbb, hogy a folyó szintje több mint egy méterrel maradt el attól a legalacsonyabb vízállástól, amellyel az atomerőmű eredeti tervezésekor számoltak.
Ha ez az adat tartósan fennmarad vagy tovább romlik, az már olyan műszaki helyzetet teremthet, amelyre az eredeti rendszer kialakításakor nem ilyen szélsőséges formában készültek.
Éppen ezért döntöttek a rendkívüli külső beavatkozás mellett.
Több mint 6,1 milliárd forintos beruházásról van szó
A rendelkezésre bocsátott információk alapján a paksi fenékküszöb és a hozzá kapcsolódó beavatkozások költsége meghaladja a 6,1 milliárd forintot.
Ez jelentős összeg, ugyanakkor a projektet jelenleg energetikai és nemzetbiztonsági jelentőségű válságkezelési intézkedésként kezelik.
A Paksi Atomerőmű a magyar villamosenergia-termelés egyik legfontosabb szereplője, ezért a termelés jelentős csökkenése esetén más forrásból kellene pótolni a hiányzó energiát.
A beruházás gazdasági értékelésénél ezért nem pusztán az építkezés költségét kell figyelembe venni, hanem azt is, milyen következményekkel járna az atomerőmű tartós vagy teljes leállása.
„Három évtizede nem látott” munkáról beszélt Magyar Péter
A miniszterelnök szerint a Dunán jelenleg zajló munkálatok az elmúlt harminc évben nem látott méretű és komplexitású vízügyi beavatkozást jelentenek.
Ez a megfogalmazás kormányzati értékelés, nem egy független műszaki rangsor eredménye, ugyanakkor a közölt adatok valóban rendkívüli léptékű munkáról árulkodnak: több mint százezer köbméter kő, több ezer betonelem, uszályok, katonai helikopterek, nehézgépek és folyamatos szállítás vesz részt a projektben.
A kivitelezést ráadásul rendkívül rövid idő alatt kell elvégezni, mert közben a folyó vízállása tovább változik.
Nemcsak ideiglenes megoldás készül
Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy ideiglenes és végleges megoldással egyaránt számolnak.
Az irányítottan lesüllyesztett bárkák és a gyorsan beépített elemek lehetővé tehetik, hogy rövid idő alatt hatással legyenek a vízszintre. A végleges fenékküszöb ezzel szemben már tartósabb műszaki megoldás lehet.
A kettő között fontos különbség van: az azonnali válságkezelés során a legfontosabb szempont az idő, hosszabb távon viszont a tartósság, a folyó hidraulikai viszonyai, a hajózás, a környezetvédelem és az üzemeltethetőség is szerepet kap.
Az építkezés a Duna egész rendszerére hatással lehet
Egy folyami fenékküszöb megépítése nem egyszerű szárazföldi beruházás. A műtárgy közvetlenül beavatkozik a folyó áramlásába, ezért a tervezésnél számos tényezőt kell figyelembe venni.
Ilyen a vízszint, a sodrás sebessége, a mederanyag mozgása, a hordalékszállítás, a hajózás és a folyó élővilága.
A konkrét paksi beruházás környezeti és hidraulikai hatásairól a rendelkezésre bocsátott szöveg nem közöl részletes műszaki adatokat, ezért ezek pontos következményeit nem lenne megalapozott előre kijelenteni.
Az viszont biztos, hogy egy ekkora vízügyi beavatkozásnál ezek a szempontok a műszaki tervezés részét képezik.
A miniszterelnök nemzeti összefogást sürgetett
A szombati sajtótájékoztató politikai üzenetet is kapott. Magyar Péter azt mondta, egy ilyen helyzetben szerinte „jogosan elvárt a teljes nemzeti összefogás”.
A miniszterelnök meghívta a parlamenti pártok vezetőit a helyszínre, hogy bemutassa nekik a munkálatokat és ismertesse a kormány álláspontját arról, milyen korábbi mulasztások vezettek a jelenlegi helyzethez.
A rendelkezésre bocsátott beszámoló szerint Orbán Viktor és Toroczkai László személyesen nem vett részt az eseményen, Toroczkai helyett Tóth Máté energiajogász érkezett, a KDNP pedig szintén távol maradt.
Ezek a politikai értékelések természetesen vitathatók, és a korábbi kormányzat felelősségére vonatkozó állításokat külön politikai álláspontként kell kezelni.
Több miniszter is a helyszínre érkezett
A kormány részéről több vezető politikus és állami tisztségviselő is megjelent a sajtótájékoztatón.
Jelen volt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó.
A magas szintű kormányzati jelenlét is mutatja, hogy a paksi helyzetet nem egyszerű vízügyi problémaként, hanem egyszerre energetikai, honvédelmi és nemzetbiztonsági kérdésként kezelik.
Miért ennyire fontos Paks?
A Paksi Atomerőmű négy blokkja normál üzemmenetben a hazai villamosenergia-termelés jelentős részét biztosítja. Egy hosszabb ideig tartó nagymértékű kapacitáscsökkenés miatt Magyarországnak több energiát kellhet más erőművekből vagy importból biztosítania.
A rendszer biztonsága szempontjából ezért alapvető kérdés, hogy a blokkok hűtése minden körülmények között megoldható legyen.
A vízhiány ráadásul eltér a korábban gyakrabban emlegetett problémától, a túl magas dunai vízhőmérséklettől. 2024 augusztusában például éppen azért fogták vissza több blokk teljesítményét, mert a Duna vize megközelítette a 30 Celsius-fokos környezetvédelmi határértéket.
A mostani válság tehát jól mutatja, hogy a folyó szélsőséges állapotai mindkét irányban problémát jelenthetnek: a túl meleg víz éppúgy korlátozhatja a termelést, mint az extrém alacsony vízállás.
A következő napok döntőek lehetnek
A munka jelenleg folyamatosan zajlik, és a következő napok egyik legfontosabb kérdése az lesz, milyen gyorsan sikerül felépíteni az ideiglenes, majd a végleges vízszintemelő rendszert.
Az első egycentiméteres emelkedés biztató jel lehet, de önmagában még nem jelenti a válság végét. A folyó vízállását egyszerre befolyásolja a felső vízgyűjtők csapadéka, a vízhozam, a meder állapota és maga a műszaki beavatkozás.
Ezért a rendszer hatását folyamatosan mérni kell, és a kivitelezést a tényleges vízügyi adatokhoz kell igazítani.
A Duna vízállása továbbra is a legfontosabb tényező
A kormány jelenlegi terve szerint a fenékküszöbnek olyan mértékű duzzasztóhatást kell létrehoznia, amely biztosítja a Paksi Atomerőmű hűtővízcsatornájának megfelelő szintjét.
Ha ez sikerül, a jelenleg leállított turbinákat fokozatosan újraindíthatják, miközben az üzemelő két turbina működését is biztonságban tarthatják.
Ha viszont a Duna tovább apad, a műtárgynak ennél is szélsőségesebb körülmények között kell teljesítenie.
Éppen ezért a következő napok nemcsak a kivitelezők, hanem a vízügyi szakemberek számára is kritikusak lesznek.
Egyre látványosabb lesz az építkezés
A következő időszakban a környéken élők és az arra közlekedők várhatóan még intenzívebb munkát láthatnak. Folyamatos kőszállítás, uszálymozgás, nehézgépek és katonai eszközök dolgozhatnak a területen.
A helyieknek az építkezés zajával és megnövekedett forgalmával is számolniuk kell.
A kormány szerint ugyanakkor jelenleg minden nap számít, ezért a munkálatok ütemét nem lehet a normál beruházásokhoz hasonlóan elnyújtani.
Most az a cél, hogy Paks visszakapja teljes kapacitását
A rendkívüli dunai beavatkozás végső célja egyértelmű: biztosítani a Paksi Atomerőmű hűtővizét, megakadályozni a további termeléskiesést, majd fokozatosan helyreállítani az erőmű teljesebb kapacitását.
Ehhez több mint 145 ezer köbméter kőből épül fenékküszöb Paks és Dunaszentbenedek között, két 80 méteres bárkát készítenek elő az irányított süllyesztésre, több ezer betonkockát építenek be, miközben honvédségi helikopterek, vízügyi szakemberek és építőipari vállalatok is bekapcsolódtak a munkába.
A beruházás költsége a rendelkezésre bocsátott adatok szerint meghaladja a 6,1 milliárd forintot, a munkálatok pedig Magyar Péter értékelése szerint olyan méretűek és összetettségűek, amilyenre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon.
Az első eredmények már megjelentek, de a döntő kérdés továbbra is az, hogy az épülő rendszer képes lesz-e tartósan a szükséges szinten tartani a vizet az erőmű hűtővíz-bevételénél.
