Újabb súlyos ügy került Szijjártó Péter neve mellé: a Magyar Sajtó cikke szerint a volt külgazdasági és külügyminiszter ügyét a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől áttették a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, miután Tényi István vesztegetés bűntettének gyanúja miatt bejelentést tett. A cikk lényege, hogy az ügy most már nemcsak politikai vita, hanem hatósági eljárási szakaszba kerülhetett, bár fontos hangsúlyozni: ez még nem jelent bűnösséget, csak azt, hogy a bejelentést vizsgálni kell.
A beszámolók szerint az ügy átkerülése azért történt, mert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a feljelentést vagy bejelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, vagyis a BRFK-hoz továbbította. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatóságoknak el kell dönteniük, van-e olyan adat, amely alapján nyomozás indulhat, vagy az ügyet elutasítják. A Magyar Sajtó által idézett információk szerint az ügy alapja a vesztegetés elfogadásának gyanúja lehet.
A történet hátterében Szijjártó Péter korábbi hivatali útjai, a magánrepülőzések, a külföldi VIP-várók használata, valamint az utóbbi hetekben nyilvánosságra került költségadatok állnak. A Telex összefoglalója szerint 2021 és 2026. április 12. között Szijjártó Péter és delegációja 66 alkalommal vett igénybe külföldi VIP-várókat, ezekre pedig több mint 50 millió forintot költöttek.
A 24.hu korábbi cikke szerint Velkey György külügyi államtitkár azt közölte: Szijjártó Péter 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magángépet hivatali útjaihoz, mindezt 4 865 701 595 forintért. Ez közel ötmilliárd forintos tétel, amely már önmagában is óriási közéleti vitát váltott ki, különösen akkor, amikor az országban egyszerre beszélnek megszorításokról, energiahelyzetről, vízellátási gondokról és állami kiadásokról.
A Magyar Sajtó cikke szerint az újabb fordulat abban áll, hogy Tényi István bejelentése után az ügy már a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz került. Tényi István neve nem ismeretlen a magyar közéletben: több ügyben is tett már feljelentést vagy bejelentést, és gyakran akkor lép, amikor egy politikai vagy közéleti botrányban szerinte bűncselekmény gyanúja merülhet fel. Ebben az esetben is azt kérte, hogy a hatóságok vizsgálják ki, fennáll-e bármilyen büntetőjogi felelősség.
Fontos azonban óvatosan kezelni a „feljelentették”, „BRFK vizsgálja” és „akár börtön is lehet” típusú címeket. Egy feljelentés vagy bejelentés önmagában nem bizonyít semmit. A büntetőeljárásban először azt kell tisztázni, hogy a beadvány tartalmaz-e konkrét, ellenőrizhető adatokat. Csak ezután lehet szó nyomozás elrendeléséről, gyanúsítotti kihallgatásról, vádemelésről vagy bírósági eljárásról.
A vesztegetés elfogadása súlyos büntetőjogi kategória. A mostani ügyben a beszámolók szerint az merülhetett fel, hogy valamilyen jogtalan előny elfogadása vagy annak lehetősége vizsgálandó. A Redditen idézett Index-beszámoló szerint a vonatkozó jogszabály alapján ilyen esetben akár három évig terjedő szabadságvesztés is szóba kerülhet, de ez csak akkor lenne reális kérdés, ha a hatóságok bizonyítottnak látnák a bűncselekmény gyanúját, majd az ügy bíróság elé kerülne.
A közvélemény számára az ügy azért különösen érzékeny, mert Szijjártó Péter korábbi külügyminiszteri működése körül már több költségügy is napirendre került. A magánrepülős utak mellett a VIP-várók használata is nagy felháborodást okozott. A Telex cikke szerint egy-egy út alkalmával átlagosan körülbelül 780 ezer forintot költöttek külföldi VIP-várókra.
A VIP-váró önmagában nem feltétlenül jogellenes, hiszen magas rangú állami vezetők esetében biztonsági, protokolláris vagy szervezési okból is felmerülhet ilyen szolgáltatás. A kérdés inkább az, hogy arányosak voltak-e a költségek, indokolt volt-e minden alkalom, ki döntött ezekről, és milyen szabályok alapján történt a kifizetés. A közpénzügyi vita pont itt kezdődik: lehet-e minden luxusnak tűnő elemre azt mondani, hogy hivatali szükséglet volt?
A magánrepülőzések ügye még nagyobb politikai terhet jelenthet. A 24.hu szerint csak a 2025-ös évben 19 alkalommal béreltek magángépet Szijjártó Péter és delegációja hivatali útjaihoz, ezek költsége pedig több mint kétmilliárd forint volt. A Fidesz erre korábban úgy reagált, hogy Szijjártó Péter munkája rengeteg előnyt, hasznot és befektetést hozott Magyarországnak.
Ez az egyik legfontosabb politikai törésvonal az ügyben. Szijjártó bírálói szerint elfogadhatatlan, hogy közpénzből ilyen mértékű luxusutazások történtek, különösen akkor, ha egyes utaknál felmerülhetett volna olcsóbb, menetrend szerinti vagy kevésbé költséges megoldás. A Fidesz és Szijjártó védelmezői viszont azt hangsúlyozhatják, hogy a külügyminiszteri munka gyorsaságot, biztonságot és rugalmasságot igényel, és a befektetésekért, tárgyalásokért megérte a kiadás.
A mostani feljelentéses ügy azonban nem pusztán arról szól, hogy sokba került-e a repülés. A büntetőjogi kérdés ennél szűkebb és keményebb: történt-e olyan jogellenes előnyszerzés, visszaélés vagy olyan magatartás, amely már nem politikai felelősségi, hanem büntetőjogi kategória. Ezt nem újságcikkek vagy kommentek döntik el, hanem a hatósági vizsgálat.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Szijjártó Péter a kormányváltás után új szerepbe került. A Magyar Sajtó cikkével párhuzamosan több forrás is említi, hogy a volt külügyminiszter körül a BYD kínai autógyártóhoz kapcsolódó új pozíciója miatt is politikai és nemzetbiztonsági vita alakult ki. Az Index egyik kormányzati tudósításában Magyar Péter úgy fogalmazott: normális demokráciában nem történhetne olyan, hogy valaki ahhoz a globális multicéghez megy el, amelynek támogatását korábban ő lobbizta ki.
Ez a BYD-szál azért fontos, mert a közéleti értelmezésben összeérhet a külügyminiszteri múlt, a gazdaságdiplomácia, az állami támogatások, a nagyvállalati kapcsolatok és a későbbi magánszektorbeli pozíció kérdése. Még ha jogilag külön ügyekről is van szó, politikailag ugyanabba a nagyobb történetbe illeszkednek: meddig terjedhet egy volt miniszter mozgástere, és milyen szabályoknak kellene védeniük az állami döntéshozatalt a későbbi üzleti összefonódásoktól?
A közvélemény szempontjából az is lényeges, hogy Szijjártó Péter már nem országgyűlési képviselőként szerepel ezekben a hírekben. A Redditen idézett Index-beszámoló szerint ez azért lehet fontos, mert ha nincs mentelmi joga, akkor egy esetleges eljárásnál nem kell külön parlamenti mentelmi jogi folyamatot lefolytatni. Ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan gyanúsított lenne, csak azt, hogy az eljárási helyzet más lehet, mint egy aktív képviselő esetében.
A politikai kommunikációban a történet biztosan nagy visszhangot kap. A kormányoldal és Magyar Péter környezete számára az ügy azt erősítheti, hogy az elszámoltatás valóban megindult, és a korábbi rendszer vezető szereplőinek ügyeit sorra vizsgálják. A Fidesz oldaláról viszont valószínűleg azt fogják hangsúlyozni, hogy politikai bosszúhadjáratról, lejáratásról vagy koncepciós jellegű támadásról van szó.
A választók többsége számára a jogi részleteknél talán egyszerűbb a kérdés: ki, mikor, mire és mennyit költött közpénzből? A magánrepülések és VIP-várók ügye azért üt nagyot, mert könnyen érthető. Nem elvont költségvetési sorokról beszélünk, hanem repülőkről, luxusnak ható utazási szolgáltatásokról és több milliárd forintról.
A hatósági szakaszban azonban már nem elég az, hogy egy kiadás soknak tűnik. A rendőrségnek és az ügyészségnek azt kell néznie, hogy volt-e konkrét törvénysértés, keletkezett-e jogtalan előny, megszegtek-e szabályokat, és bizonyítható-e bármilyen büntetőjogi felelősség. A közfelháborodás nem azonos a büntetőjogi bizonyítékkal, de elindíthat olyan vizsgálatokat, amelyek tisztázhatják a tényeket.
Az ügy másik fontos tanulsága az átláthatóság kérdése. Ha egy miniszter vagy állami vezető hivatali útjai több milliárd forintba kerülnek, akkor a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy ezek az utak milyen célból történtek, kik vettek részt rajtuk, milyen alternatívák merültek fel, és milyen eredményt hoztak. A közpénz elköltésénél nem elég azt mondani, hogy “munka volt”; azt is meg kell mutatni, hogy indokolt és arányos volt-e a költség.
A VIP-várók esetében különösen érdekes, hogy ezek kisebb tételeknek tűnhetnek a többmilliárdos magánrepülések mellett, mégis erős szimbolikus hatásuk van. A hétköznapi ember számára a repülőtéri VIP-szolgáltatás luxust jelent, ezért az erről szóló 51 millió forintos összeg sokkal könnyebben vált ki felháborodást, mint egy bonyolult diplomáciai költségvetési sor.
Az ügyben a következő napokban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a BRFK milyen döntést hoz. Elrendelnek-e nyomozást? Kérnek-e további adatokat? Elutasítják-e a bejelentést? Bekérnek-e szerződéseket, számlákat, utazási dokumentumokat, minisztériumi döntési iratokat? Ezekből derülhet ki, hogy az ügy valódi büntetőjogi eljárássá válik-e, vagy megmarad politikai botránynak.
Az is elképzelhető, hogy a vizsgálat hosszabb ideig tart, mert a hivatali utak, repülőbérlések, szolgáltatói szerződések és delegációs költségek áttekintése sok dokumentumot igényel. Ilyenkor nem szabad azonnali eredményt várni. A közpénzügyi ügyekben gyakran szerződések, teljesítési igazolások, számlák, belső engedélyezések és döntéshozatali láncok alapján lehet csak megállapítani, történt-e szabálytalanság.
Szijjártó Péter személye miatt az ügy nemzetközi szinten is figyelmet kaphat, hiszen hosszú éveken át ő volt Magyarország egyik legismertebb kormánytagja külföldön. Külgazdasági és külügyminiszterként rengeteg nemzetközi tárgyaláson vett részt, és politikai imázsának része volt a folyamatos utazás, a gyors diplomáciai reagálás és a befektetésszervezés. Most éppen ez az erős utazási múlt válhat támadási felületté.
A történetben az is különös, hogy a mostani ügy nem egyetlen konkrét út miatt lett országos hír, hanem több évnyi utazási gyakorlat összképe miatt. A 2022 és 2026 közötti 53 magángép-bérlés és a 2021–2026 közötti 66 VIP-váróhasználat együtt már olyan mennyiség, amely politikailag nehezen magyarázható egy-egy rendkívüli helyzettel.
Összességében újabb komoly fordulatról számol be Szijjártó Péter ügyében: Tényi István vesztegetés gyanúja miatt tett bejelentése után az ügy a BRFK-hoz került, miközben a háttérben továbbra is ott vannak a volt külügyminiszter magánrepülős és VIP-várós költései. A nyilvánosságra került adatok szerint több év alatt közel ötmilliárd forint ment el magángépes utakra, a külföldi VIP-várókra pedig több mint 50 millió forintot költöttek.
A legfontosabb most az, hogy a feljelentés ténye még nem bűnösség, de az ügy politikai és közpénzügyi súlya vitathatatlan. A következő lépés a hatóságok kezében van: ha a BRFK talál olyan adatot, amely megalapozza a nyomozást, akkor az ügy új szintre léphet. Ha nem, akkor a történet politikai botrányként él tovább. Egy biztos: Szijjártó Péter korábbi utazási költségei és a hozzájuk kapcsolódó döntések még jó ideig a közéleti viták középpontjában maradhatnak.
