Nem nyugszik meg az időjárás Magyarországon: a rendkívüli meleg mellé egyre több helyen zivatarveszély társulhat. A HungaroMet 2026. augusztus 5-én hajnalban közzétett veszélyjelzése alapján összesen 17 vármegyére adtak ki valamilyen figyelmeztetést. Több térségben egyszerre kell számolni a magas napi középhőmérséklettel és a villámlással, szélerősödéssel, esetenként jégesővel érkező zivatarokkal.
A rendelkezésre bocsátott, 2026. augusztus 5-én 02:00-kor frissített adatok szerint 15 vármegyében elsőfokú zivatarveszély van érvényben. A tartós hőség miatt 12 vármegyét érint figyelmeztetés, közülük ötben már másodfokú jelzést adtak ki, ami azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölött alakulhat.
A két veszélyes időjárási jelenség együttes jelenléte különösen megterhelő lehet. A fülledt, forró levegőben gyorsan fejlődhetnek ki zivatarcellák, amelyek kis területen rövid idő alatt jelentős változást okozhatnak. A figyelmeztetés azonban nem jelenti azt, hogy az adott vármegye minden településén biztosan kialakul zivatar. A HungaroMet hangsúlyozza, hogy a veszélyjelzés azt mutatja: az időjárási feltételek kedvezőek az adott jelenség létrejöttéhez, ezért folyamatosan követni kell az aktuális riasztásokat.
Öt vármegyében másodfokú figyelmeztetés van a hőség miatt
A legnagyobb hőterhelés elsősorban az ország déli és középső területein várható. Másodfokú, narancssárga figyelmeztetés van érvényben a magas középhőmérséklet miatt az alábbi vármegyékben:
Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér és Tolna vármegye.
Ezekben a térségekben a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 27 Celsius-fokot. Ez nem a délutáni csúcshőmérsékletet jelenti, hanem az egész nap során mért hőmérsékleti értékekből számított átlagot. Ahhoz, hogy a napi középérték 27 fok fölé kerüljön, jellemzően nagyon meleg nappalokra és alig enyhülő éjszakákra van szükség.
A magas középhőmérséklet azért különösen veszélyes, mert a szervezetnek éjszaka sincs elegendő ideje regenerálódni. A lakások, az utak és az épületek falai napközben jelentős mennyiségű hőt tárolnak el, amelyet az esti órákban fokozatosan visszasugároznak. A sűrűn beépített városrészekben emiatt még hajnalban is rendkívül meleg maradhat.
A tartós hőterhelés az egészséges szervezetet is próbára teheti, az idősekre, a kisgyermekekre, a várandósokra, valamint a szív- és érrendszeri vagy más krónikus betegséggel élőkre pedig fokozott veszélyt jelenthet.
Hét vármegyében 25 fok fölötti napi középhőmérséklet várható
Elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a magas középhőmérséklet miatt Pest, Békés, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyére.
Ezekben a térségekben a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok fölött alakulhat. Bár ez alacsonyabb veszélyességi fokozatot jelent, a több napja tartó hőség miatt már ez a terhelés is komoly panaszokat okozhat.
A hőség hatása összeadódik. Minél hosszabb ideig tart a forróság, annál nehezebben hűlnek le az otthonok, annál rosszabbá válhat az alvás minősége, és annál gyorsabban jelentkezhet kimerültség, fejfájás vagy folyadékhiány.
Különösen figyelni kell azokra, akik egyedül élnek, mozgásukban korlátozottak, vagy nem tudnak önállóan gondoskodni a rendszeres folyadékbevitelről. Érdemes naponta többször felhívni az idős hozzátartozókat, és meggyőződni arról, hogy megfelelően isznak, illetve nincs-e szükségük segítségre.
Tizenöt vármegyére adtak ki zivatarveszélyt
Elsőfokú zivatarriasztásra vonatkozó figyelmeztetés szerepel Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Zala vármegye mellett.
A veszélyjelzés szerint az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, de a zivatarokat esetenként erős vagy viharos széllökések, valamint jégeső is kísérheti.
Az elsőfokú jelzés nem jelenti azt, hogy mindenütt heves vihar alakul ki. Előfordulhat, hogy egy vármegye egyik településén száraz és napos marad az idő, miközben néhány tíz kilométerrel távolabb intenzív zivatar vonul át.
A zivatarok pontos helyét és időpontját nehéz órákkal korábban meghatározni. A légkörben gyorsan kialakuló cellák rövid idő alatt megerősödhetnek, majd ugyanilyen gyorsan gyengülhetnek vagy áthelyeződhetnek. Ezért a vármegyei figyelmeztetés mellett mindig az aktuális, rövid időre és kisebb területre kiadott riasztást kell figyelni.
Pest vármegyében hőség és zivatar is fenyegethet
Pest vármegyére egyszerre két elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. A napi középhőmérséklet meghaladhatja a 25 fokot, miközben zivatarok kialakulására is kedvezővé válhatnak a feltételek.
A főváros környékén a nagy hőterhelést tovább fokozhatják a beépített területek. A sötét tetők, az aszfalt és a beton gyorsan felmelegszik, ezért a városi és elővárosi térségekben este is sokáig magas maradhat a hőmérséklet.
Zivatar kialakulásakor viszont rövid idő alatt jelentősen változhatnak a körülmények. A hőmérséklet átmenetileg csökkenhet, de a villámlás, a szélerősödés és az esetleges jégeső veszélyt jelenthet a közlekedőkre, a szabadtéri rendezvényeken részt vevőkre és a kertben dolgozókra.
Baranyában egyszerre másodfokú hőség és zivatarveszély van
Baranya vármegye a leginkább érintett térségek közé tartozik. A magas középhőmérséklet miatt másodfokú figyelmeztetést adtak ki, emellett elsőfokú zivatarveszély is érvényben van.
A napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedhet, ami azt jelzi, hogy nemcsak a délutáni órákban lesz rendkívüli meleg, hanem az éjszakai lehűlés is korlátozott maradhat.
Aki szabadtéri munkát végez, lehetőség szerint a reggeli órákra időzítse a legnehezebb feladatokat. A déli és kora délutáni időszakban rendszeres pihenőre, árnyékra és megfelelő folyadékpótlásra van szükség.
A közeledő zivatar előtt a kerti bútorokat, napernyőket és más könnyen mozdítható tárgyakat is célszerű biztonságos helyre vinni.
Bács-Kiskunban és Csongrád-Csanádban is kettős figyelmeztetés érvényes
Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye szintén másodfokú hőségfigyelmeztetést kapott. A napi középhőmérséklet mindkét térségben meghaladhatja a 27 fokot, miközben zivatarok is kialakulhatnak.
A Dél-Alföldön a nappali hőmérséklet mellett a száraz talaj és az erős napsugárzás is fokozhatja a hőérzetet. A zivatarok ugyan átmeneti enyhülést hozhatnak, de a lehulló csapadék területi eloszlása rendkívül egyenetlen lehet.
Egyes településeken jelentős eső hullhat, máshol pedig csak erős szél és néhány csepp csapadék kísérheti a zivatarcellát. A szárazságot ezért egy-egy helyi zivatar nem feltétlenül szünteti meg.
Mezőgazdasági területeken a jégeső és a hirtelen szélerősödés további károkat okozhat, különösen a betakarítás előtt álló növényekben, gyümölcsösökben és fóliasátrakban.
Fejér és Tolna vármegyében is 27 fok fölötti napi átlag jöhet
Fejér és Tolna vármegyében másodfokú hőségfigyelmeztetés, valamint elsőfokú zivatarveszély van érvényben. A két térségben a nap nagy részében rendkívüli hőterhelés várható, amelyet helyenként viharos idő válthat fel.
A Balaton keleti térségében, a Velencei-tónál és más vízpartokon különösen fontos a zivatarok gyors érkezésére felkészülni. A nyílt vízen a villámlás és a hirtelen szélerősödés életveszélyes helyzetet teremthet.
Már a távoli mennydörgés is azt jelzi, hogy a zivatar elég közel van ahhoz, hogy villámcsapás történhessen. Ilyenkor azonnal el kell hagyni a vizet, és biztonságos, zárt épületbe vagy zárt karosszériájú gépkocsiba kell húzódni.
Fa alá állni nem biztonságos, mert a villám a kiemelkedő tárgyakat könnyebben elérheti, az erős szél pedig ágakat szakíthat le.
Békés, Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok is két figyelmeztetést kapott
Békés, Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a magas középhőmérséklet és a zivatarok miatt egyaránt.
Ezekben a vármegyékben a napi középhőmérséklet 25 fok fölé kerülhet. A nappali kánikulában sokan vízparton, strandon vagy szabadtéri programokon kereshetnek enyhülést, de éppen ezekben a helyzetekben kell különösen komolyan venni a zivatarveszélyt.
A strandok hangosbemondóinak figyelmeztetését, a viharjelző rendszert és a hatóságok utasításait minden esetben követni kell. A vízből nem akkor kell kijönni, amikor már közvetlenül fölöttünk villámlik, hanem már a zivatar közeledésekor.
A gépkocsival közlekedők számára a hirtelen lezúduló csapadék, a csökkenő látótávolság és a vízen felúszás veszélye jelenthet problémát. Intenzív esőben csökkenteni kell a sebességet, növelni a követési távolságot, és kerülni kell az elöntött útszakaszokat.
Öt vármegyében csak zivatar miatt adtak ki figyelmeztetést
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyében a rendelkezésre bocsátott táblázat szerint magas középhőmérsékletre nem, zivatarra azonban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Ez nem jelenti azt, hogy ezekben a térségekben hűvös idő várható, csupán azt, hogy a napi középhőmérséklet várhatóan nem éri el a veszélyjelzési küszöbértéket. A délutáni hőmérséklet ettől még magas lehet.
A hegyvidéki és dombos területeken túrázóknak különösen fontos figyelniük az időjárás gyors változását. Nyílt gerincen, kilátón vagy erdőszélen veszélyes lehet a zivatar érkezése, a heves szél pedig fákat dönthet ki vagy ágakat törhet le.
A túrát lehetőség szerint úgy kell megtervezni, hogy a zivatarokra leginkább hajlamos időszakban már biztonságos helyen tartózkodjanak.
Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében a hőség miatt figyelmeztetnek
Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében a közölt adatok szerint zivatarveszély nincs megjelölve, a magas középhőmérséklet miatt azonban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
A napi középhőmérséklet 25 fok fölé emelkedhet, ezért a hőség elleni védekezés ezekben a térségekben is indokolt. Különösen fontos a lakások nappali árnyékolása, a rendszeres ivás és a közvetlen napsütés kerülése.
A Balaton északi partján tartózkodóknak ugyanakkor akkor is érdemes ellenőrizniük az aktuális riasztásokat, ha a korábban kiadott vármegyei előrejelzésben még nem szerepelt zivatar. A légköri helyzet gyorsan változhat, a figyelmeztetéseket pedig napközben módosíthatják.
Győr-Moson-Sopron és Vas nem szerepel az érintett vármegyék között
A rendelkezésre bocsátott, hajnali figyelmeztetésben Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyére sem zivatar, sem magas középhőmérséklet miatt nem adtak ki jelzést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két vármegyében semmilyen időjárási kockázat nem fordulhat elő. A figyelmeztetések folyamatosan változhatnak, és olyan helyi jelenség is kialakulhat, amelyet több órával korábban még nem lehetett pontosan előre jelezni.
A HungaroMet külön felhívja a figyelmet arra, hogy még a korszerű mérési és előrejelzési módszerekkel sem lehet minden veszélyes eseményt megfelelő időelőnnyel és pontos helymeghatározással jelezni.
Mit jelent az elsőfokú zivatarfigyelmeztetés?
Az elsőfokú, citromsárga figyelmeztetés azt jelzi, hogy zivatar kialakulására kedvezőek a feltételek. Az elsődleges veszélyforrás a villámlás, de a cellák környezetében szélerősödés és jégeső is előfordulhat.
A figyelmeztetés még nem azonos a riasztással. A vármegyei figyelmeztetést hosszabb időre és nagyobb területre adják ki, míg a riasztás már kisebb térségekre és rövidebb időszakra szól.
Ezért egy reggel kiadott vármegyei figyelmeztetésből még nem lehet megmondani, pontosan melyik települést és hány órakor érhet el zivatar. A rövid távú riasztások, a radarképek és a helyi hatósági tájékoztatások adhatnak pontosabb információt.
A villámlás jelenti a legnagyobb veszélyt
Zivatar idején nemcsak a közvetlen villámcsapás veszélyes. A villám a közelben becsapva a talajon vagy elektromos vezetékeken keresztül is okozhat sérülést és kárt.
Szabadtéren kerülni kell a magányosan álló fákat, villanyoszlopokat, fémszerkezeteket, kerítéseket és nyílt vízfelületeket. A legbiztonságosabb menedék egy zárt épület vagy teljesen zárt karosszériájú gépkocsi.
Lakásban érdemes kihúzni az érzékeny elektronikai eszközöket, különösen akkor, ha nincs megfelelő túlfeszültség-védelem. Vezetékes elektromos készülékek használatát és a zuhanyzást is célszerű elhalasztani a közeli zivatar idejére.
Jégeső és erős széllökés is kialakulhat
Az elsőfokú figyelmeztetés mellett is létrejöhet olyan helyi zivatar, amely rövid időre erős vagy viharos szelet, illetve jégesőt okoz.
A kertben vagy erkélyen található könnyű tárgyakat, virágládákat, napernyőket és játékokat még a vihar érkezése előtt biztonságba kell helyezni. A szél által felkapott tárgyak ablakokat törhetnek be, járművekben tehetnek kárt vagy sérülést okozhatnak.
A gépkocsit lehetőség szerint fedett helyen érdemes elhelyezni. Fa alatt parkolni nem feltétlenül jelent védelmet a jégeső ellen, mert az erős szél ágakat szakíthat le.
Ha nincs fedett parkoló, egy vastag autótakaró mérsékelheti a kisebb jégszemek okozta sérüléseket, de a vihar közben már nem szabad kimenni az autó letakarásához.
A hőségben nem szabad megvárni a szomjúságot
A 25–27 fok fölötti napi középhőmérséklet több napon át komoly folyadékveszteséget okozhat. A szervezet izzadással próbálja csökkenteni a testhőmérsékletet, ezért a vizet és az elvesztett ásványi anyagokat folyamatosan pótolni kell.
Nem ajánlott megvárni az erős szomjúságérzetet. Célszerű rendszeresen, kisebb mennyiséget inni, még akkor is, ha valaki éppen nem érzi magát szomjasnak.
Az alkohol fokozhatja a kiszáradást és ronthatja a szervezet hőszabályozását. A túl sok cukros vagy koffeintartalmú ital szintén nem helyettesíti megfelelően a vizet.
Szív- vagy vesebetegség esetén ugyanakkor a folyadékbevitelre külön orvosi előírás vonatkozhat, ezért az érintetteknek nem szabad önállóan jelentősen megváltoztatniuk az előírt napi mennyiséget.
Ezek a hőkimerülés figyelmeztető tünetei
A gyengeség, fejfájás, szédülés, hányinger, erős izzadás, szapora szívverés és izomgörcsök hőkimerülésre utalhatnak. Az érintettet azonnal hűvös vagy árnyékos helyre kell vinni, meg kell lazítani a ruházatát, és ha éber, kis kortyokban folyadékot kell adni neki.
A zavartság, ájulás, görcsroham, nehéz ébreszthetőség vagy rendkívül magas testhőmérséklet már hőguta jele lehet. Ez életveszélyes állapot, ezért azonnal a 112-es segélyhívót kell tárcsázni.
Eszméletlen vagy zavart embernek nem szabad inni adni, mert félrenyelhet. A mentők érkezéséig meg kell kezdeni a test hűtését nedves ruhával, ventilátorral vagy hideg borogatással.
A zivatar nem feltétlenül hoz tartós lehűlést
A zivatar átvonulásakor a hőmérséklet gyorsan csökkenhet, és rövid időre frissítőbbé válhat a levegő. Ez azonban gyakran csak átmeneti enyhülést jelent.
A csapadék után a páratartalom megemelkedhet, ezért ismét fülledtté válhat az idő. Ha a következő napon visszatér az erős napsütés, a hőmérséklet rövid idő alatt újra magasra emelkedhet.
A zivataros csapadék az aszályt sem feltétlenül enyhíti tartósan. A hirtelen lezúduló víz egy része a kiszáradt, tömör talaj felszínén elfolyhat, és nem jut el a mélyebb talajrétegekhez.
A figyelmeztetés nem garancia, hanem előzetes jelzés
A HungaroMet tájékoztatása szerint egy térségre kiadott figyelmeztető előrejelzés azt jelenti, hogy az időjárási körülmények kedvezőek a veszélyes jelenség kialakulásához a jelzett területen vagy annak közelében.
Ez nem jelenti azt, hogy a vármegye minden pontján biztosan bekövetkezik az esemény. Ugyanakkor abból sem szabad kiindulni, hogy a veszély elmarad, ha a nap első felében még napsütéses és nyugodt az idő.
A harmadik és negyedik napra kiadott térképes előrejelzések bizonytalansága nagyobb, ezért a veszélyes eseményhez közeledve egyre fontosabb a frissítések és a 24 órán belüli riasztások követése.
A figyelmeztetés napközben is változhat
A veszélyjelzést 2026. augusztus 5-én hajnalban frissítették, ezért az adatok a nap folyamán módosulhatnak. Új vármegyék kerülhetnek be a figyelmeztetett területek közé, másutt pedig csökkenthetik vagy visszavonhatják a jelzést.
A zivatarok mozgása és erőssége rövid idő alatt változhat, ezért szabadtéri program, utazás vagy vízparti pihenés előtt közvetlenül is ellenőrizni kell az aktuális helyzetet.
A radar- és villámtérkép segítségével megfigyelhető, közeledik-e csapadékot adó cella. Fontos azonban, hogy a radarképek értelmezése nem helyettesíti a hivatalos riasztást és a hatóságok utasításait.
Országszerte szélsőségesen változékony napra kell készülni
A hajnali veszélyjelzés alapján Magyarország nagy részén vagy a tartós hőség, vagy a zivatarok, több vármegyében pedig mindkét jelenség miatt indokolt az óvatosság.
A legsúlyosabb hőterhelés Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér és Tolna vármegyében várható, ahol a napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedhet. További hét vármegyében 25 fok fölötti napi átlag miatt adtak ki elsőfokú jelzést.
Zivatarveszély 15 vármegyét érint. A legfontosabb kockázat a villámlás, de szélerősödés és jégeső is előfordulhat. A zivatarok helye és időpontja bizonytalan, ezért a figyelmeztetéseket és a rövid távú riasztásokat a nap folyamán is követni kell.
