Miközben Európa még az idei első rendkívüli hőhullám utóhatásaival küzd, a meteorológusok már egy újabb forró időszak lehetőségére figyelmeztetnek. A legfrissebb előrejelzések alapján a kontinens nyugati és délnyugati részén ismét kialakulhat egy erős magasnyomású helyzet, amely több napra csapdába ejtheti a forró levegőt. Ez az a jelenség, amelyet a köznyelvben sokszor hőkupolaként emlegetnek.
A legnagyobb hőterhelés most Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban látszik. A The Guardian beszámolója szerint Spanyolország délkeleti részén a következő napokban akár 42–44 Celsius-fokos maximumok is előfordulhatnak, miközben Franciaországban is újabb hőhullámra készülnek.
Magyarországon egyelőre nem ez a legsúlyosabb forgatókönyv látszik. A következő napokban nálunk is marad a nyári meleg, de a HungaroMet előrejelzése alapján több alkalommal záporok, zivatarok, élénk vagy erős szél és átmeneti lehűlések szakíthatják meg a melegedést. Július 4. és 10. között a nappali csúcsok jellemzően 23 és 34 fok között mozoghatnak, vagyis jelenleg nem látszik többnapos, országos, 40 fok körüli extrém kánikula.
Mi az a hőkupola?
A hőkupola olyan időjárási helyzet, amikor egy erős magasnyomású rendszer tartósan egy térség fölött marad, és mintegy fedőként zárja le a légkört. A meleg levegő nem tud könnyen eltávozni, a felhő- és csapadékképződés gyakran visszaszorul, a napsütés pedig nap mint nap tovább melegíti a felszínt.
Ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy „meleg van”. A hőkupola veszélye éppen a tartósságában rejlik. Ha egy térség fölött napokon át alig mozdul a légköri helyzet, a nappalok egyre forróbbá válhatnak, az éjszakák pedig nem hoznak valódi felfrissülést.
A városokban ez különösen megterhelő. Az aszfalt, a beton, az épületek és a burkolt felületek nappal elnyelik a hőt, éjszaka pedig visszasugározzák. Emiatt a nagyvárosokban a hőérzet sokkal rosszabb lehet, mint vidéken vagy zöldebb környezetben.
Július 5-től indulhat az újabb spanyol hőhullám
A spanyol állami meteorológiai szolgálat, az AEMET külön figyelmeztetést adott ki nagyon magas és tartós hőmérsékletek miatt. A hivatalos közlés szerint az új hőhullámos időszak Spanyolországban július 5-én, vasárnap kezdődhet, és legalább július 7-ig, keddig tarthat. A valószínűséget közepes-magas, 40–70 százalékos tartományba tették.
Az AEMET szerint a forróság hátterében egy magasban kiépülő gerinc, vagyis anticiklonális hatás, valamint az Ibériai-félszigettől nyugatra elhelyezkedő hidegörvény állhat. Ez a légköri elrendeződés száraz, nagyon meleg légtömeg terjeszkedését segítheti, miközben a napsütés, a gyenge szél és a stabil légállapot tovább fokozhatja a melegedést.
A legforróbb térségek a délnyugati országrész, az Ebro völgye, az északkeleti belső medencék és a Pireneusok völgyei lehetnek. A spanyol előrejelzés szerint több helyen 38–42 fokos értékekre kell készülni, a The Guardian pedig arról írt, hogy Spanyolország délkeleti részén kedden akár 42–44 fok is lehet.
Franciaország is készülhet az újabb forróságra
Franciaországban különösen nagy a figyelem a hőhullámok körül, mert az elmúlt napokban már komoly egészségügyi és társadalmi terhelést okozott a forróság. A The Guardian beszámolója szerint Spanyolország és Franciaország júniusi extrém hőségéhez több mint 2000 többlethalálesetet kötöttek, nagyjából ezer-ezer főt a két országban.
A francia egészségügyi adatok a hőstressz, kiszáradás, hőguta és az idősek fokozott veszélyeztetettsége miatt különösen aggasztóak. A cikk szerint a hőség idején nőtt a sürgősségi hívások, kórházi ellátások és rosszullétek száma, miközben a tűzveszély is erősödött.
Franciaországban azért is lehet különösen súlyos a helyzet, mert sok otthon és iskola nincs úgy felkészítve a tartós extrém hőségre, mint a mediterrán országokban megszokott. A légkondicionálók iránti kereslet már az első hőhullám után megugrott, ami jól mutatja, mennyire gyorsan változik az európai nyarak jellege.
Miért lehet most veszélyesebb a következő hőhullám?
A mostani helyzetben nem csak az számít, hogy újabb forró levegő érkezhet. Az is komoly gond, hogy Európa nyugati részén az előző hőhullám már kiszárította a talajt.
A nedves talaj párologtatással hűti a környezetét. Ha viszont a felső talajréteg kiszárad, ez a természetes hűtőhatás gyengül. Ilyenkor a napsugárzás energiájának nagyobb része közvetlenül a talaj és a levegő melegítésére fordítódik, így a hőmérséklet gyorsabban emelkedhet.
Ezért lehet különösen veszélyes egy második hőhullám. Nem tiszta lappal indul, hanem egy már eleve felmelegedett, vízhiányos felszínre érkezik. A növényzet, a mezőgazdaság, az erdők, a városok és az emberek szervezete is fáradtabb, terheltebb állapotban találkozik vele.
A modellek még változhatnak
Fontos hangsúlyozni, hogy a hőkupoláról szóló előrejelzések egy része középtávú modellezésen alapul. Ezek nagyon hasznosak a tendenciák felismerésében, de nem szabad úgy kezelni őket, mintha minden részlet már napra és fokra pontosan biztos lenne.
A HungaroMet előrejelzési tájékoztatója is jelzi, hogy a távolabbi napokra vonatkozó prognózisok naponta frissülnek, és több időjárási modell, szakmai tapasztalat, valamint hazai klimatológiai sajátosság figyelembevételével készülnek.
Ez azt jelenti, hogy a július 7–10. közötti időszakra vonatkozó európai hőkupola-forgatókönyv még módosulhat. A melegedés iránya Nyugat- és Délnyugat-Európában jól látható, de az, hogy pontosan meddig tart, mekkora területre terjed ki, és milyen csúcshőmérsékleteket okoz, a következő napokban pontosodhat.
Magyarországon most nem a 44 fok a fő veszély
Magyarországon a jelenlegi előrejelzések alapján a következő napokban nem kell olyan hőmérsékletekre készülni, mint Spanyolországban vagy Franciaország egyes térségeiben. Július 4-én szombaton 26–31 fok, július 5-én vasárnap 25–31 fok, július 6-án hétfőn 26–32 fok, július 7-én kedden pedig 27–34 fok körüli maximumok valószínűek. Július 8-án egy változékonyabb időjárási helyzet mellett 24–31 fok közötti csúcsértékek körvonalazódnak.
Ez továbbra is nyári meleg, sőt kedden már több helyen kifejezetten meleg lehet, de nem az a tartós, országos, extrém forróság, amely Nyugat-Európa egyes részein kialakulhat.
A hazai időjárás kulcsszava inkább a változékonyság lehet. Több napon is előfordulhat zápor, zivatar, élénk vagy erős északnyugati, nyugati szél, majd átmeneti lehűlés. Ez a forgatókönyv sokkal kedvezőbb, mint egy napokon át mozdulatlan hőkupola.
Záporok és zivatarok törhetik meg a meleget
A HungaroMetre épülő előrejelzés szerint vasárnap főként az ország északi, északnyugati felén fordulhat elő zápor, esetleg zivatar. Hétfőn több felhő mellett elszórtan zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Kedden ismét elszórtan lehetnek záporok, zivatarok, szerdán pedig akár több helyen is előfordulhat eső, zápor, zivatar.
Ez azért fontos, mert a csapadék és a szél időnként megszakíthatja a melegedést. Ugyanakkor a nyári zivatarok nem mindig hoznak egyenletes enyhülést. Egy településen lezúdulhat jelentősebb eső, néhány kilométerrel arrébb pedig szinte semmi sem esik.
A zivatarok másik veszélye, hogy rövid idő alatt is okozhatnak villámlást, hirtelen szélerősödést, jégesőt vagy intenzív csapadékot. Tehát miközben országos hőkupola nálunk egyelőre nem látszik, a helyi viharokra továbbra is figyelni kell.
A hőség után a szervezetnek is idő kell
Az elmúlt napok rendkívüli hőhulláma sokakat megviselt. Ilyenkor akkor is fáradtabbak lehetünk, ha a hőmérséklet már visszaesett 30 fok körülire. A szervezetnek idő kell, hogy regenerálódjon a többnapos hőterhelés után.
A WHO szerint az extrém hőség megterheli a szívet és a vesét, fokozza a hőkimerülés és a hőguta kockázatát, valamint súlyosbíthatja a krónikus betegségeket, például a szív- és érrendszeri, légzőszervi, mentális vagy cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.
Ezért Magyarországon akkor sem szabad félvállról venni a 30 fok körüli meleget, ha éppen nem beszélünk extrém hőkupoláról. Az idősek, kisgyermekek, várandósok, szívbetegek, cukorbetegek és szabadtéren dolgozók továbbra is fokozott figyelmet igényelnek.
A trópusi éjszakák különösen veszélyesek
A hőhullám egyik legkimerítőbb eleme nem mindig a délutáni csúcsérték, hanem az, amikor éjszaka sem hűl le a levegő. Ha a hőmérséklet 20 fok felett marad, a lakások nehezebben hűlnek, az alvás romlik, a szervezet pedig nem tud megfelelően regenerálódni.
Spanyolországban az AEMET a következő hőhullám kapcsán külön kiemelte, hogy a délnyugati országrészben és az Ebro völgyében az éjszakák is nagyon melegek lehetnek. Ez tovább növeli az egészségügyi kockázatot, különösen a sérülékeny csoportoknál.
Magyarországon a következő napokban több helyen még lehetnek frissebb hajnalok, például 10–18 fok közötti minimumok is előfordulhatnak, ami sokat segíthet a pihenésben és a lakások átszellőztetésében.
A mezőgazdaság is megszenvedheti a forróságot
A tartós hőség és a csapadékhiány a mezőgazdaság számára különösen veszélyes párosítás. Ha a talaj vízkészlete alacsony, a növények gyorsabban kerülnek stresszállapotba, a fejlődésük lelassul, a termésképződés pedig romolhat.
A kukorica, a napraforgó és más tavaszi vetésű kultúrák különösen érzékenyek a virágzás körüli hőstresszre. Néhány rendkívül forró nap is jelentős terméskiesést okozhat, ha közben nincs elegendő talajnedvesség.
Európai szinten az is gondot jelenthet, hogy ha egyszerre több mezőgazdasági régiót sújt hőség és aszály, az később az élelmiszerárakra is nyomást gyakorolhat. A hőkupola tehát nem csak meteorológiai jelenség, hanem gazdasági és élelmiszerbiztonsági kérdés is.
Az erdőtüzek kockázata is nő
A spanyol AEMET külön figyelmeztetett arra, hogy a nagyon magas hőmérséklet, a szárazság, a várható viharok, az erős széllökések és az előző hónap vízhiánya miatt általánosan nagyon magasra nőhet a tűzveszély.
Ez a hőkupola egyik legveszélyesebb következménye. A kiszáradt növényzet, az erős napsütés és a szél együtt gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. Egyetlen felelőtlen tűzgyújtás, eldobott cigarettacsikk vagy szikra is nagy bajt okozhat.
Franciaország déli részén már az előző hőhullám idején is komoly tűzesetekről számoltak be, a The Guardian szerint Marseille környékén több tűz összesen több mint 1200 hektárt perzselt fel.
Nem csak Európa déli része érintett
Bár a legmagasabb értékek most Spanyolországban és részben Franciaországban várhatók, a hőhullámok hatása nem áll meg az országhatároknál. Egy erős nyugat-európai magasnyomású blokk később Közép-Európa időjárását is befolyásolhatja.
A meleg légtömegek áramlása, a frontok pályája, a nyugati légáramlás gyengülése vagy erősödése mind hatással lehet arra, hogy Magyarországon meddig tart az átmeneti enyhülés, és mikor tér vissza az erősebb kánikula.
A mostani előrejelzések alapján nálunk egyelőre a hullámzó, záporokkal és zivatarokkal tarkított nyári idő a valószínűbb, de a július hosszú hónap. A hőhullámok esélye később ismét növekedhet.
A klímaváltozás miatt gyakoribbak a szélsőségek
A World Weather Attribution friss elemzése szerint az európai hőhullámok az elmúlt évtizedekben gyorsan súlyosbodtak a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások miatt. Az elemzés szerint a hőhullámok Európában több halálesetet okoznak, mint az összes többi természeti veszély együttvéve.
Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes forró nap önmagában a klímaváltozással magyarázható, hanem azt, hogy a háttérmelegedés miatt a hőhullámok erősebbek, gyakoribbak és veszélyesebbek lehetnek.
A WHO Európa is arra figyelmeztet, hogy az extrém nyári hőség ma már nem kivételes szezonális kellemetlenség, hanem komoly közegészségügyi kérdés, amely megterhelheti a kórházakat, az infrastruktúrát és a sérülékeny társadalmi csoportokat.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A hőség mindenkit érinthet, de nem egyformán. A WHO szerint különösen veszélyeztetettek az idősek, a csecsemők és kisgyermekek, a várandósok, a krónikus betegek, a mozgásukban korlátozottak, a szabadtéren dolgozók, a sportolók, a turisták és azok, akik rosszul szigetelt, nehezen hűthető lakásban élnek.
A legveszélyesebb tünetek közé tartozik az erős szédülés, zavartság, gyengeség, hányinger, hányás, fejfájás, izomgörcs, szapora pulzus, ájulásközeli állapot vagy az, ha valaki forró bőr mellett már nem izzad megfelelően.
Ha valakinél hőgutára utaló tünetek jelentkeznek, az sürgősségi állapot. Ilyenkor nem elég árnyékba húzódni, hanem azonnal orvosi segítségre lehet szükség.
Mit tehetünk otthon a hőség ellen?
A hőkupola alatt a legfontosabb, hogy ne akkor kezdjük hűteni a lakást, amikor már teljesen átmelegedett. Napközben érdemes zárva tartani az ablakokat, leengedni a redőnyt vagy behúzni a sötétítőt, különösen a déli és nyugati fekvésű ablakoknál.
Szellőztetni kora reggel és késő este érdemes, amikor a kinti levegő hűvösebb. A ventilátor segíthet a hőérzet javításában, de nagyon forró levegőben önmagában nem elég, és különösen fontos mellette a folyadékpótlás.
A légkondicionálót sem érdemes túl hidegre állítani. A túl nagy hőmérséklet-különbség megterhelheti a szervezetet. Sok esetben már néhány fokos hűtés is sokat javíthat a közérzeten.
Mire figyeljenek az autósok és utazók?
A hőhullám idején az autózás is veszélyesebb lehet. A forróság fáradtabbá, ingerlékenyebbé és figyelmetlenebbé teheti a sofőröket. Hosszabb út előtt legyen elegendő víz az autóban, érdemes gyakrabban pihenőt tartani, és nem szabad a legmelegebb órákra időzíteni a hosszú vezetést.
Gyermeket, idős embert vagy háziállatot zárt autóban hagyni még néhány percre is életveszélyes lehet. A parkoló autó belső tere nagyon gyorsan felforrósodik, akkor is, ha résnyire nyitva marad az ablak.
Külföldi utazásnál különösen fontos a helyi riasztások követése. Spanyolországban és Franciaországban a következő napokban a hőség, a tűzveszély és a nagyon meleg éjszakák is komoly kihívást jelenthetnek.
Magyarországon most mire készüljünk?
A következő napokban Magyarországon marad a nyári idő, de a hőség nem tűnik olyan tartósnak és extrémnek, mint Nyugat-Európában. Szombaton napos, száraz idő várható 26–31 fokkal, vasárnap 25–31 fok lehet, helyenként záporral vagy zivatarral, hétfőn 26–32 fok, kedden pedig 27–34 fok valószínű. Szerdán több helyen lehet eső, zápor, zivatar, 24–31 fokos délutáni hőmérséklettel.
Ez a forgatókönyv sokkal elviselhetőbb, mint egy többnapos, mozdulatlan hőkupola, de a nyár közepén járunk, így a hőterhelésre továbbra is figyelni kell.
Aki szabadtéri programot, utazást, kerti munkát vagy strandolást tervez, kövesse a friss előrejelzéseket és a riasztásokat. Zivatar esetén a villámlás, a hirtelen széllökés és a jégeső is veszélyt jelenthet.
Júliusban még bármikor fordulhat a helyzet
Bár Magyarországon most nem látszik tartós extrém hőség, ez nem jelenti azt, hogy július hátralévő részében ne térhetne vissza erősebb kánikula. A hónap klimatológiailag az év legmelegebb időszakához tartozik, és ha újabb magasnyomású helyzet épül ki Közép-Európa fölé, gyorsan visszatérhetnek a 35 fok feletti értékek.
A mostani előrejelzés legfontosabb üzenete tehát kettős: Nyugat-Európa újabb súlyos hőhullámra készülhet, Magyarországon viszont egyelőre változékonyabb, időnként zivataros, mérsékeltebb nyári idő látszik.
Ez jó hír, de nem ok az óvatlanságra. A hőség, az erős UV-sugárzás, a zivatarok és a kiszáradó talaj nálunk is komoly kockázatot jelenthet.
A lényeg: Európában újra forrósodik a helyzet
A következő napokban Európa időjárásának egyik legfontosabb kérdése az lesz, mennyire erősödik meg az újabb hőkupola, és meddig tartja fogságban a forró levegőt a kontinens nyugati részén. Spanyolországban július 5-től hivatalos hőhullámos helyzet kezdődhet, a The Guardian szerint délkeleten akár 42–44 fokkal, Franciaország pedig szintén újabb komoly hőterhelésre készül.
Magyarországon most nem ez a szélsőséges forgatókönyv a legvalószínűbb. A következő napokban 23–34 fok közötti maximumok, záporok, zivatarok és szelesebb időszakok jöhetnek, ami időről időre megszakíthatja a melegedést.
A hőség azonban alattomos veszély. Nem mindig látványos, nem mindig jár viharral, mégis komoly egészségügyi, mezőgazdasági és gazdasági következményei lehetnek. Ezért most is a legfontosabb: figyelni az előrejelzéseket, óvni a sérülékenyeket, és nem lebecsülni a forróságot.
