Közben a Fidesz is lépett, petícióval állt be Sulyok mögé
A legfrissebb fordulat, hogy a Fidesz petíciót indított Sulyok Tamás hivatalban tartásáért. Az érvelésük szerint „ha az elnök úr megfutamodik, a TISZA nem csupán mandátumokat nyer: ellenállás nélkül veszi be az alkotmányos fékek hivatalait”, és azt is hangsúlyozzák: „Magyarország államfője nem pecsételőgép, amelyet a hatalomátvétel ceremóniájára felhasználnak, majd félredobnak”. A petíció célja saját megfogalmazásuk szerint az, „hogy a lemondás politikai ára emelkedjen, és emlékeztesse őt arra, amit milliók várnak el: tartson ki, éljen törvényes hatásköreivel, és védje meg közös értékeinket”. [ ]
Magyar Péter nyíltan távozásra szólította fel Sulyok Tamást
A választási győzelem után Magyar Péter egyértelművé tette, hogy nemcsak kormányozni akar, hanem a legfontosabb közjogi pozíciók ügyében is változást vár. A Tisza Párt elnöke szerint azoknak az intézményi szereplőknek is távozniuk kell, akiket a korábbi hatalmi rendszer embereinek tart, és ebbe a körbe a köztársasági elnököt is beleérti. A hétfői sajtótájékoztatón ismét arról beszélt, hogy elvárja: az „Orbán-bábok”, köztük Sulyok Tamás is, május 31-ig távozzanak a posztjukról.
A Sándor-palota nem a visszalépésre, hanem a feladatai ellátására utal
A köztársasági elnök hivatala korábban már reagált a lemondásra felszólító nyomásra, de nem adott olyan választ, amely arra utalna, hogy Sulyok Tamás önként távozna. A közlés lényege az volt, hogy az államfő az Alaptörvényből fakadó kötelezettségei szerint jár el: egyeztet a parlamentbe jutott pártokkal, előkészíti az Országgyűlés alakuló ülését, és az alkotmányos szokásokkal összhangban tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. Ez politikailag azt üzeni, hogy a hivatal jelenleg nem hátralépésre készül.
Most már nemcsak politikai vita zajlik, hanem komoly közjogi ütközés is formálódik
A helyzet súlyát az adja, hogy itt már nem egyszerűen egy politikai üzengetésről van szó, hanem az alkotmányos rendszer működéséről is. Sulyok Tamást a Fidesz 2024-ben jelölte Novák Katalin helyére, mandátuma elvileg 2029-ig tart, vagyis a pozíciója nem politikai hangulat, hanem kötött közjogi szabályok szerint értelmezhető. Emiatt a következő hetekben nemcsak az lehet a kérdés, hogyan áll fel az új hatalom, hanem az is, meddig mehet el az új kétharmados többség a közjogi rendszer átalakításában.
